A magányos nőket, férfiakat emiatt sokat cikizik a munkatársaik, a barátaik, mert a partner nélküli élők, akiknek még csak futó kalandjaik sincsenek, valami oknál fogva felhívják magukra a figyelmet. Sokkal feszültebbek, állandóan pótcselekvésekbe menekülnek, és kerülik ezt a témát...
A többség jobban elfogadja azt a tényt, hogy valaki sűrűn váltogatja partnereit, mint azt, ha valakinek egyáltalán nincs semmilyen kapcsolata. Az illető ugyanis gyanússá kezd válni környezete számára: talán homoszexuális, vagy frigid esetleg impotens - találgatják a többiek. Vagy egyszerűen csak ráfogják, hogy agyára ment a szexhiány...
Minden ember életében vannak olyan időszakok, amikor arra van szüksége, hogy egyedül legyen, kicsit rendet rakjon belső világában. A szex az életünkben lehet ösztönző, ugyanakkor fékező hatású is. Van amikor előre hajt bennünket, máskor komplikálja az életünket. Nem mindenki képes arra, hogy egyeztesse szerelmi életét és munkáját.
Szakértői vélemények szerint, bizonyított tény, hogy a rendszeres nemi élet szinten tartja a nemi aktivitást. Másrészt viszont a partner hiánya nem von maga után semmilyen betegséget.
Azonban a partner nélküli élet nem kell, hogy egyben szex nélküli életet is jelentsen. Az önkielégítés alatt ugyanaz játszódik le a testben, mint a partnerrel való szeretkezés közben. A különbség csupán pszichológiai. Egyébként a testünk úgyis megköveteli a magáét: ha nincs partnerünk, szexuális vágyaink erotikus álmainkban jelentkeznek.
Tehát a szex hiányába még nem halt bele senki, de rendkívül szükséges életünkhöz!
