A gödöllői egyetemen létrejött mintairoda egyik célja, hogy példát mutasson az új anyagok és technológiák felhasználásában a vállalati szféra döntéshozóinak.

Ebben az irodában környezeti szempontból a legjobb, vagyis a legmérsékeltebb szén-dioxid-kibocsátású anyagok és technológiák vannak jelen, s kialakításával, működésével valamint a klímabarát napi rutinnal is példát mutat. Lukács Ákos, a Klímairoda projekt mozgatórugója, a Szent István Egyetem nappali doktoranduszhallgatója úgy véli, megfelelő döntésekkel akár az 50-75 százalékos spórolás sem utópia. Ehhez szükséges a belső terek környezettudatos kialakítása, a burkolatok, a nyílászárók és a bútorok anyagának megfelelő kiválasztása, valamint az, hogy a munkához elengedhetetlen telekommunikációs és informatikai berendezések a piacon elérhető legalacsonyabb energiafelhasználásúak és szén-dioxid-kibocsátásúak legyenek. További fontos cél az iroda karbonsemleges működtetése.

Kialakítás és bútorzat

 Egy irodát úgy alakíthatunk zölddé, ha minden egyes elemét megvizsgáljuk, és környezetkímélő megoldásra cseréljük. A Szent István Egyetem gödöllői kampuszán most ez történt.

A helyiséget környezetkímélő festékekkel festették, újra feldolgozott üveg- és műanyagtörmelék felhasználásával készült anyaggal szigetelték, s az energiahatékonyság miatt kicseréltek egyes nyílászárókat. Az ablakok sok természetes napfényt engednek be, ezenfelül a szükséges világítást energiatakarékos izzók adják. Az iroda tetején elhelyezett szélkerekek és napkollektoros rendszerek bemutatják és testközelbe hozzák a hallgatóknak a legújabb elérhető technológiákat, nem utolsósorban pedig energiát táplálnak be az iroda működésébe. Az iroda bútorzata is ökotudatos: alacsony energiafelhasználással, másodnyersanyagból készített polcokból, asztalokból és székekből áll.

Míg az átlagos munkahelyek legnagyobb energiafogyasztói a számítógépek, a klímairodában a hagyományos PC-k helyett környezetbarát notebookokon lehet dolgozni. Ezekben automatizált az energiatakarékos szabályozás, emellett az iroda projektmunkájának végrehajtásához szükséges, a piacon elérhető leghatékonyabb szoftverekkel is felszereltek.

- Egy hagyományos számítógép monitorral együtt jelentős áramfogyasztó. Az innovatív technológiák használatával ez a töredékére csökkenthető - magyarázza Lukács Ákos.

Az irodában lehetőség szerint papírhulladék nem keletkezik majd, sőt a diákok behozhatják a fel nem használt papír- és egyéb hulladékaikat, amelyeket önmaguk tudnak újraalakítani.

 

Az iroda megalkotói ugyanis demonstrációs céllal egy alapanyag-hasznosítót is kialakítottak a munkahely környezetében, amelybe szelektíven gyűjtött hulladékok kerülnek, részleges újrafeldolgozásukat pedig az irodában bárki megnézheti.

Az iroda melletti udvaron napelemes lámpák és egy szépen gondozott kert található, amely hangulatos belső térként szolgál ma is a diákoknak. A jövőben pedig az egyetem előtti parkolóban várhatólag elkészül egy hibridautó-töltőállomás, amelyen keresztül tanulmányozható lesz a különböző megújuló energia-rendszerek kapcsolódása.

Az irodába vezető fekete lábnyomok jelölik az ember által képviselt karbonlábnyomot, az irodából kifelé vezető fehér és zöld lábnyomok pedig az alacsonyabb kibocsátást. Egy iroda működése azonban bármennyire is hatékony, valamilyen szintű szén-dioxid-kibocsátással jár. Ennek ellensúlyozására és a rendszer nettó karbonsemlegessé tételére szolgál az úgynevezett offseting, vagyis ellentételezési technika.

- A Klímairoda az első karbonsemleges egyetemi irodahelyiség Magyarországon, de lehet, hogy Európában is: ez azt jelenti, hogy különböző „offset"-projekteken keresztül megvásároljuk az iroda megmaradó kibocsátását. Ez cégek esetében lépcsőzetesen úgy szokott bekövetkezni, hogy adott cég felméri a direkt - mint üzemanyag, földgáz - és az indirekt energiafogyasztását - elektromos áram -, és első körben, ahol csak lehet, csökkenti a felhasználást, például energiatakarékos számítógépek, izzók használatával, jól záródó nyílászárók beépítésével. A működéséhez szükséges maradék energiát pedig ellentételezi, azaz olyan projektekbe fektet pénzt, amelyek az ő kibocsátásával egyenértékű mértékben szén-dioxidot kötnek meg. Gyakori megoldás az erdőtelepítés vagy megújuló üzemanyag vásárlása, esetleg karbonkredit vétele.

Megtakarítást jelent

 A zöldirodához vezető első és legfontosabb lépés a szén-dioxid-mérleg elkészítése, amely három pontból áll. Először fel kell mérni a cégek direkt energiafelhasználását, majd a kívülről beszerzett energiát, például a vállalat elektromosáram-fogyasztását, a harmadik lépcső a beszállítói lánc vizsgálata és ösztönzése a hatékony szén-dioxid-kibocsátásra.

Lukács Ákos szerint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb járuléka a pozitív környezeti hatás mellett a hatékonyságnövekedés és a költségek terén egyidejűleg jelentkező megtakarítás. A lehetséges stratégiák összehangolása pedig a reálgazdasági válságban nagyon fontos kérdés lehet a cégek számára. A Klímairoda célja, hogy megtakarítást érjenek el, és ezzel együtt a környezeti vállalásaik szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó része is meghatározóan csökkenhet.

A megtakarítás persze beruházással is jár. Egy klímairoda kialakításának költsége változó. A most elkészült ötfős mintairodáé közel hétmillió forintba került, bár ebben szponzorok is segítettek. Tájékoztatásul, 40-50 hagyományos számítógép vékonykliensre cserélésének ára nagyságrendileg 5-10 millió forint, de ezzel akár a negyedére csökkenthető a cég áramfogyasztása.

Pozitív kiváltás

Egy vállalat a repülésből, autózásból, az épületek fenntartásából és fűtéséből, valamint a gyárak, irodák működtetéséből eredő globális szén-dioxid-kibocsátását úgynevezett offset-projektekkel kompenzálhatja. Ezek különböző, a klímával kapcsolatos támogató jellegű projektek, amelyek finanszírozása nem más, mint az adott magánember vagy cég kibocsátásának ellentételezése.

Működik az első

A British Council 2008 áprilisában hirdette meg Challenge Europe című hároméves klímavédelmi programját, amelybe 15 ország összesen 220 lelkes fiatalja kapcsolódott be. A 9 fős magyar csapatban van építész, joghallgató, biológus, dizájner és cégvezető is. A hazai „klímanagykövetek" azért küzdenek, hogy figyelmünket mindennapi életünk klímatudatos választásaira irányítsák. Ezt nem a fogyasztás radikális visszafogását célzó, a társadalmi folyamatokkal szembemenő programok keretében képzelik el, hanem a tudatos választásokon alapuló életmódra buzdítanak. A csapat először megvalósuló projektje egy országos klímairoda-hálózat létrehozása, amelynek mintairodája 2009. március közepén nyílt meg a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán. A tudásközpontokban a környezetvédelemre nyitott fiatalok választ kapnak a témával kapcsolatos kérdéseikre, bekapcsolódhatnak az iroda munkájába, aktívan részt vehetnek a projektjeiben. Az így tanultakat pedig továbbvihetik a munkahelyükre, hogy a környezet- és klímavédelmi szempontok természetesen épüljenek be a munkahelyi döntési folyamatokba. Az irodák az üzleti élet szereplőivel is együtt kívánnak működni. A British Council támogatásával a klímavédelmi programban tevékenykedő európai fiatalok köre a következő két évben évenként 220 fővel bővül a tervek szerint.

Sebők Orsolya

A cikk a Piac és Profit márciusi számának NHD rovatában jelent meg.