Minden nemzet egyik legnagyobb kincse az épületállománya, amelynek értéke csak folyamatos karbantartással őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem elhanyagolható az épületek energiatakarékos korszerűsítése sem, mivel a pazarló energiafelhasználású épület folyamatosan elértéktelenedik.
A Magyarországon található négymillió lakás közel fele igen rossz energetikai szempontból, és csak 400 ezer lakás épült a hőtechnikai előírások alapján, márpedig tavalytól már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítvány elkészíttetése, ami a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire is.
A magyar lakóépületek több mint 60 százaléka 1980 előtt épült. Ezek a házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak. Az Energiaklub az Energiahatékonysági Világnap alkalmából közreadott országos reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági beruházást, közülük több mint 50 százalék szigetelés formájában. A fejlesztéseket tervezők közel fele energiatakarékossági és rezsicsökkentési céllal vágna bele a beruházásba, a korszerűsítéstől 30 százalékos rezsicsökkentést várva. A ráfordítás a számítások szerint megfelelő kivitelezés esetén 2–4 év alatt meg is térülhet.
A nagyarányú felújítási kedv nem meglepő a legújabb kimutatás tükrében, amely szerint 2001 és 2006 között a jövedelem átlagosan 19 százaléka ment el lakásfenntartásra, mostanra pedig ez az arány meghaladja a 24 százalékot is. A korábbi tendenciával ellentétben a magyar lakosság kezdi felismerni a felújítás és a korszerűsítés energiahatékonysági és ezzel együtt költségcsökkentő előnyeit: 2011-ben már több hitelt vettek fel a háztartások felújítására, mint új lakás vásárlására. A beruházás pár éven belül kifizetődik, és az ingatlan piaci értékét is növeli, mégpedig jellemzően az alkalmazott hőszigetelő anyagok költségénél jelentősebb összeggel.
Az Energiaklub nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása szerint a legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás a hőszigetelés. Egy épület utólagos hőszigetelésében rejlő lehetőségek nemcsak egyéni érdekeket, hanem közösségieket is támogatnak, ugyanis az energiafelhasználás szempontjából pazarló épületek nemcsak a környezetre (az emberek általi CO2-kibocsátás mintegy kétharmadát teszi ki a fűtés és a hűtés) és a pénztárcákra vannak káros hatással, hanem az épületek folyamatos piaci elértéktelenedését is eredményezik. A kőzetgyapot-szigetelés például azon kevés termék közé tartozik, amely „működése” során képes megtakarítani a kitermeléshez és a gyártáshoz szükséges energia akár százszorosát is, így védve kimerülő energiaforrásainkat, a fűtőanyag-felhasználás csökkentésével pedig mérsékelve a légszennyezést és a CO2-kibocsátást.
A kőzetgyapot-hőszigetelés gátolja az épületekből a meleg kiáramlását, ezzel járul hozzá a kellemes belső klíma kialakításához és fenntartásához. Forró nyári napokon pedig ellenkezőleg hat: segít megőrizni a kellemesen hűvös belső hőmérsékletet. A kőzetgyapot szigetelőrendszer kiválóan alkalmas már meglévő épületek állagmegóvására, és minőségének köszönhetően a fűtési-hűtési költségek és az energiapazarlás csökkentésére is. A kőzetgyapot termékkel történő hőszigetelést mint befektetést nézve is igen jó megtérülési idővel lehet számolni: három-négy év alatt 25–30 százalékos éves hozamról beszélhetünk, de 10 év esetén is még 10 százalék felett vagyunk.
