Először engedélyezte egy ország élelmiszer biztonsággal foglalkozó hatósága egy teljes mértékben művi úton, laboratóriumi körülmények között előállított hús forgalmazását, és így áttételesen fogyasztását is.
Az amerikai Eat Just vállalat által gyártott „csirkefalatka” az első kereskedelmi forgalomba kerülő „tiszta hús”, amihez már nem kellett megölni egyetlen állatot sem.
Jelenleg is tucatnyi cég kísérletezik a világon azzal, hogy mesterséges úton állítson elő csirke, marha, illetve sertéshúst. A cél, hogy csökkentsék az ipari méretű állattenyésztés okozta környezeti terhelést, de az okok között szerepel az is, hogy laboratóriumi körülmények között előállította műhúsok egyáltalán nem tartalmaznak antibiotikumokat (ellentétben a leölt élőállatok húsával), és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető az állatok felesleges szenvedése is.
Jelenleg évente megközelítőleg 130 millió csirkét vágnak le a húsáért, és 4 millió sertés végzi vágóhídon, ugyanebből a megfontolásból. Ma már a Föld összes emlősének 60 százaléka tenyésztett állat, 36 százaléka ember, és mindössze 4 százaléka vadon élő állat.
Az Eat Just a műhús előállításhoz használt sejteket egy 1200 literes bioreaktorban növesztik, majd növényi összetevőkkel kombinálják.
A felhasznált sejtek sejtbankból származnak, és ahhoz, hogy hozzájussanak, egyetlen egy csirkét sem kellett levágni, a sejteket ugyanis élő állatokból biopsziával nyerték ki A növekvő sejtekhez táplált tápanyagok pedig mind növényekből származnak, vagyis további, állati eredetű adalékkal sem terhelik a készterméket - olvashatjuk a Guardian cikkében.
A csirkefalatokat a társaság tervei szerint kezdetben csupán egy szingapúri étteremben lehetne fogyasztani, a termék pedig lényegesen drágább lenne, mint a hagyományos csirke, de az Eat Just szerint végül jóval olcsóbban tudják kínálni, amint felfuttatták a termelés volumenét.
Számtalan, a témával foglalkozó tanulmányban kezelik magától értetődő tényként, hogy az északi félteke gazdag nemzetei által fogyasztott húsmennyiség egyszerűen meghaladja Földünk lehetőségeit, az iparszerű állattenyésztés olyan környezeti terhet jelent a bolygó számára, mely tovább nem fenntartható. A kutatások szerint a húsfogyasztás csökkentése létfontosságú az éghajlati válság kezelésében.
A laboratóriumi körülmények között előállított húsok lehetnek talán a legalkalmasabbak arra, hogy az „elkötelezett” húsevőket átszoktassák, áttereljék az állati eredetű húsokról az új termékre; a vegán étrend ugyanis nem jelent igazán számukra valós alternatívát, és a növényi eredetű húspótlókat sem tartják megfelelő helyettesítőnek.
A most alkalmazott technológia ugyanakkor még számos hiányossággal küzd. Így például viszonylag sok energiát igényel, ezért még mindig jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár (holott az elérendő cél éppen az lenne, hogy az új technológia révén, minél alacsonyabb szintű károsanyag kibocsátás valósuljon meg).
Josh Tetrick, az Eat Just munkatársa szerint ugyanakkor a technológiai kihívások mellett még számtalan kérdés vár a műhússal kapcsolatban megválaszolásra. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a fogyasztók vajon széles körben hajlandók lesznek-e elfogadni húspótléknak ezt a sajátos módon tenyésztett „valamit”.
További kihívást jelent majd az is – ha már a fogyasztók kegyeit elnyerték – hogy kellő mennyiségben legyenek képesek előállítani a laboratóriumi körülmények között előállított húst.
"Ha egész Szingapúrt ki akarjuk szolgálni, és a világ más részeire is el akarjuk juttatni a terméket, akkor 10 000 literes vagy 50 000 literes bioreaktorra lesz szükségünk" - mondta Josh Tetrick.
Az AT Kearney tanácsadó cég nemrégiben készített jelentése szerint 2040-re a legtöbb hús már nem ipari méretekben tenyésztett haszonállatokból fog származni, hanem mesterséges úton állítják azt majd elő; vagyis hatalmas piac nyílik meg a biotechnológiai forradalom ezen új terméke előtt, melyre nagy valószínűséggel nagy és tőkeerős élelmiszeripari cégek fognak hamarosan rástartolni.
Ugyanakkor ott van még az megoldandó probléma: mi legyen majd azzal a közel egymilliárd emberrel, akik ma a világban állattenyésztéssel foglalkoznak, vajon az ő munkájukat és megélhetésüket vajon mennyiben érinti majd ez a változás.
