Atsumu Ohmura klímakutató már a nyolcvanas években felfedezte, hogy az Északi- és a Déli-sarkvidéken feltánően csökkent a napfény mennyisége. Kollégiái nem akartak hinni neki, pedig az eredmények számok formájában is megtalálhatóak voltak. Csak pár évtizeddel később, most, hogy a globális felmelegedés központi témává vált, kezdtek ezzel újra foglalkozni a kutatók. Nem véletlenül.

Európában és Ázsiában esett vissza legjobban a napfény mennyisége, és a folyamat nem zárult le: évtizedenként 2-5 százalékos további csökkenéssel kell számolnunk. Úgy tűnik, hogy a nagyvárosok vannak a legrosszabb helyzetben, Hong Kongban például - és ez az adat igazán megdöbbentő - 37 százalékkal kevesebb természetes fénnyel kell gazdálkodnia az embereknek.

Ám a probléma nemcsak az északi féltekét érinti, mint azt eddig gondolták. A National Geographic kitér arra, hogy immáron Ausztráliában is kisebb a víz párolgása, ez pedig csak a kevesebb napfénnyel magyarázható. Vagyis a jelenség globális, ezért nevezték el

globális elhomályosodásnak

És hogy mit fog okozni a globális elhomályosodás? Michael Roderick ausztrál kutató szerint lehetséges, hogy a végén a bolygó még profitál is a sötétségből. Szerinte a Föld tulajdonképpen így védekezik a globális felmelegedés negatív hatásai, a szennyezett légkör ellen. Más szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a baj nagyobb lehet, mint gondolnánk, így semmiképpen sem lehet elbagatellizálni a tényt. Hiszen a napfény éltető elemünk, nagy kincs, amire vigyázni kell...

További cikkeket olvashat a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről a piacesprofit.hu Klímablogjában.

Sz. F.