Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként” tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után hamarosan kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – épp negyed évszázada – elsőként hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s azóta is minden évben foglalkozik a kérdéssel a húsvéti ünnepek közeledtével.
Az Állatkert nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi tevékenységének legfontosabb eleme mindig is az volt, hogy igyekeznek meggyőzni a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereket, fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás során. Ez egyébként nem csupán az egyes emberek személyes értékrendjén múló kérdés, hanem az állatvédelmi törvény minden állattartóra nézve kötelező előírása.
Nem kell kimaradni a nyuszi élményből
Azokat, akik felelősségük tudatában a nyúltartás mellett döntenek, az Állatkert szaktanácsokkal tudja segíteni a nyulakról való gondoskodásban. Ezek a tudnivalók az intézmény honlapján is elolvashatók. Azok számára pedig, akik felelős döntés alapján inkább nem vásárolnak nyulat, az Állatkert nagyszombattól húsvét hétfőig nyuszisimogatóval, illetve jelképes húsvéti nyuszi örökbefogadással teremt lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyuszi élményből”.
Az állatkerti nyuszisimogató a Holnemvolt Park területén, a Manófalva mellett, esőtől védett helyen kerül kialakításra. A simogatóban „szolgálatot teljesítő” nyulakat rendszeres időközönként cserélik, a tapsifüleseket felügyelet mellett lehet majd simogatni. A jelképes húsvéti nyuszi örökbefogadásra a főbejárat mellett, az Állatkerti Alapítvány irodájában lesz lehetőség. Az örökbefogadásról az alapítvány oklevelet állít ki, sőt, még egy közös fotó is jár hozzá az örökbe fogadott nyuszival.
Amellett, hogy az Állatkert negyedszázada minden húsvétkor felhívja a figyelmet a felelős nyúltartásra, szaktanácsokat ad és „nyuszi élményt” biztosít az intézmény területén, régebben be is fogadott nyulakat az ünnepek után. Ez utóbbi lehetőséggel az 1990-es évek közepén azoknak kívántak segíteni, akik pusztán ismerethiány miatt, esetleg önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy az ünnep után nem tudtak gondoskodni a tapsifülesekről. A 2000-es évek végére viszont már főként olyan emberek hoztak be nyulat, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond „lepasszolják” az Állatkertnek. A nyulak befogadása így állattartással kapcsolatos felelősség megkerülésével járó magatartást erősítené, ami ellentétes az Állatkert törekvéseivel. Éppen ezért 2008 óta már nem fogadnak be húsvéti nyuszikat.
Hogyan tartsunk otthon nyuszit?
A vásárlók körében a kicsi nyulak a népszerűek, ezért a törpenyúl fajták mellett gyakran árulnak egészen fiatal nyulakat is. Fontos tudnivaló azonban, hogy a nyúlfiak 20 és 28 napos koruk között térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért, ha valaki túl fiatal nyulat vásárol, annak – megfelelő tejjel történő – táplálását is biztosítania kell. A legjobb azonban, ha ilyen fiatal nyulakat nem vásárolunk meg, bármennyire is aranyosak.
A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki! Ugyanez vonatkozik a csokoládéra és hasonló nyalánkságokra! Igen elterjedt tévedés, hogy a nyúl fő tápláléka a sárgarépa vagy a káposzta: ezeket inkább csak kiegészítésként érdemes etetni velük. A legjobb, ha a nyúl táplálékának alapját a boltokban kapható nyúltáp képezi. A táp táplálóanyag-tartalmát tekintve teljes értékű, ráadásul a fogak megfelelő kopását is elősegíti. Emellett fontos a jó minőségű, nem poros vagy túlzottan szúrós széna is. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert a nyulak megfelelő mennyiségű rostot is igényelnek. A táp és a széna mellé kiegészítésként adhatunk sárgarépát, karalábét, retket, káposztát, esetleg friss zöldet is. A nyúl vízigénye – ha nem csak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap – nem túl jelentős; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz.
A nyúlfiak számára 20-30 °C, a felnőttek számára a 15-20 °C a megfelelő hőmérséklet. A nyulakat leggyakrabban dróthálós nyúlketrecben tartják. Sokan a lakásban is szabadon engedik a házikedvencként tartott tapsifülest, ám ilyenkor számítani kell rá, hogy az állat megrághatja például a szabadon futó kábeleket, a tapétát, illetve a bútorok lábait is.
