Zámbó Tímea LOSZ szakmai különdíjjal értékelt munkája is ilyen; minimális alapterületen, mindössze 17 négyzetméteren valósított meg egy komplett lakást, a zsűri is ezt tartotta fontosnak kiemelni értékelésében.
A módosabb régi pesti bérházak egyik elengedhetetlen tartozéka volt az épületek felső szintjére felhúzott mosókonyha: itt zajlottak a nagymosások, itt görnyedtek meg a József Attila által is megénekelt mosónői hátak. Ahogy megjelentek a mosógépek, és minden család be is szerzett belőlük egyet, úgy vált hirtelen funkciótlanná az épületeknek ez a helyisége.
Zámbó Tímea is egy korábban mosókonyhának épült (majd később fotó laborként hasznosuló) helyiséget tervezett és épített át, és varázsolt belőle egy panorámás, minden jóval ellátott belvárosi kislakást.
Az egy légterű helységbe fürdőszoba és WC került, rejtett ajtókkal, valamint praktikus tárolófelületek, mindezt szolidan, természetes anyagokkal megoldva, hogy a kis tér eredendően nyugtalanságot keltő bezártsága oldódjon, és a tágasság érzete erősödjön föl.
Sok-sok tükör, sávroló az ablakokon, egy napfénnyel állandóan megvilágított apró otthon, melynek nagysága épphogy kicsinységében rejlik.
The small is beautiful – tartja magát a mondás, melynek érvényességét a most már lassan magunk mögött hagyott önkéntes karanténok ideje sem írhat felül.
