Szakértői mérések alapján beigazolódott, hogy ha egy épületen nincs szigetelés, akkor a fűtés 12 órás megszakításával téglaépületek esetében 5-10%-os, könnyűszerkezetes épületek esetében pedig 10-15%-os energia megtakarítás érhető el. Ezzel a módszerrel különösen az irodák, illetve olyan ingatlanok tudnak energiát megtakarítania, ahol naponta csak 6-8 órát tartózkodunk, miközben 12-16 órán át vagy hétvégén nem használjuk őket. Szakértők szerint ugyanakkor a folyamatosan lakott és használt, mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház tulajdonosai számára csak a korszerű, 15-20 cm vastagságú 40-50%-os energia-megtakarítást is lehetővé tevő szigetelés alkalmazása jelent megoldást, mert szigetelt ingatlanok esetében a falak hővesztesége alacsony, így a hőmérséklet szinten tartása mellett is alacsonyabb az energiafogyasztás.
Energiahatékonysági tyúk vagy tojás dilemma
A magas fűtésszámlákat készhez kapva, ingatlantulajdonosok ezrei latolgatják folyamatosan, hogy a fűtés megszakításával, illetve a hőmérséklet levételével, avagy otthonaik belső hőmérsékletének szinten tartásával tudnak-e megtakarítást elérni a fűtési célú energiafelhasználásban és rezsiköltségekben. Az, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, számos műszaki tényező függvénye, egyebek mellett a falak szerkezete, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, szigetelése is befolyásolja, illetve az, hogy mekkora a külső és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbség, de alapvető fontossággal bír az is, hogy mennyi ideig nem tartózkodunk a szóban forgó ingatlanban.
Spórolhatunk, ha a nem szigetelt ingatlant nem fűtjük
Az olyan nem szigetelt ingatlanokban, amelyekben naponta csak 6-8 órát töltünk, de több mint 12 órán át vagy hétvégén nem tartózkodunk, távollétünk idejére érdemes csökkenteni a hőmérsékletet. Így nem működik a kazán és nem „fűtjük az utcát” feleslegesen, amíg nem tartózkodik ott senki.
A költségmegtakarítás e módszere nem csak a mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház, de számos vállalkozás tulajdonosa számára is hasznos lehet, Magyarországon a KSH adatai szerint ugyanis 266.000 lakást használnak például irodai, orvosi rendelő, üzleti vagy műhely célra, jellemzően társasházakban vagy családi házakban.
„Azért nem feltétlenül gazdaságosabb szinten tartani a hőmérsékletet, mint újra felfűteni, mert egy rosszul, vagy nem szigetelt épület esetén a külső- és belső hőmérséklet-különbségből adódóan folyamatosan távozik a hő a falakon keresztül, így egy adott hőmérséklet megtartása a kazán folyamatos működését igényli. Minél nagyobb ez a hőveszteség, annál több energiára van szükség” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Épületeink és otthonaink hőveszteségét csak a korszerű szigetelés képes hatékonyan csökkenteni. 20 cm vastag, kőzetgyapot szigetelés alkalmazásával pedig legalább 40%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtésszámlánkat” – tette hozzá a szakember.
Érdemi megtakarítást csak a szigetelés hozhat
A megfelelő nyílászárók és a korszerű szigetelés együttes alkalmazásával épületeink hővesztesége akár felére is csökkenthető. Közismert, hogy a szigetelés vastagságának 1 cm-rel történő növelése, 3-4%-os energia- és költségmegtakarítást eredményez. Ha tehát otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a szigeteletlen épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.
A hazánkban oly’ jellegzetes, ’80-as években épült „kocka” házak esetén is 46%-os energiafelhasználás és fűtésköltség-csökkenés érhető el. A program eredményei azt is bizonyították, hogy szigetelt házban a kazán mindössze harmad annyiszor kapcsol be, mint a nem szigeteltben, vagyis, míg a kazán élettartama növekszik, a ház áramfogyasztása csökken.
Energiahatékonysági tippek
Azt, hogy a fűtés ki- és bekapcsolásával vagy szinten tartásával kapcsolatban, pontos információk hiányában, mennyire tanácstalanok az ingatlantulajdonosok, jól mutatja a brit Ipsos Piackutató Intézet felmérése. Eszerint a megkérdezettek 78%-a állítja, hogy tisztában van a termosztátok működési elvével, ugyanakkor válaszaikból kiderül, hogy mégis sokan közülük rosszul használják azokat.
- A megkérdezettek 52%-a magasabb hőfokra állítja a termosztátot, amikor kint hidegebb van.
Tipp: A termosztátot nem szükséges feljebb kapcsolni, hiszen funkciója az, hogy otthonunk belső hőmérsékletet azonos szinten tartsa a külső hőmérséklettől függetlenül.
- A megkérdezettek 35%-a feljebb állítja a termosztátot, hogy gyorsabban felfűtsön a lakás.
Tipp: A termosztát magasabb hőmérsékletre állításával sem tud a rendszer hamarabb felfűteni, ez ugyanis a kazán előre menő vízhőmérsékletétől és a falak szerkezetétől, hővezetési képességétől függ leginkább.
- A megkérdezettek 38%-a egy állandó alacsonyabb hőmérsékleten, folyamatosan bekapcsolva tartja a fűtést, mert úgy gondolják, ez energiatakarékosabb, mint ki-bekapcsolni azt.
Tipp: Az alacsony hőmérsékleten tartás csupán azt eredményezi, hogy akkor is fűtjük a lakást, amikor senki nem élvezi annak előnyét, amikor pedig otthon vagyunk, nincs elég meleg. Érdemes tehát mérni és kitapasztalni, hogy saját ingatlanunk esetén a fűtésmegszakítás vezet-e energia megtakarításhoz. Végleges megoldást pedig a jó nyílászárók és a megfelelő szigetelés adhat.
