A civilizált társadalomban számos káros hatás éri a szervezetet. A dohányzásról le lehet szokni, a légszennyezettség vagy a stressz ellen azonban nehéz védekezni a mindennapi életben. Miután szervezetünk természetes, belső antioxidáns-rendszere csak határok között képes kontroll alatt tartani a keletkező sejtkárosító anyagokat, nagyon fontos, hogy megfelelő életmóddal és bizonyos tápanyagok rendszeres fogyasztásával tudatosan védekezzünk a minket érő káros hatások ellen. A legismertebb antioxidánsok az A-, a C- és az E-vitamin, de ide sorolható rengeteg, a zöldségek, gyümölcsök színét adó anyag, és ilyenek a vörösborban, a kakaóban vagy a kávéban is megtalálható fenoloidvegyületek, elsősorban a polifenolok.

A kávé, bár kis mennyiségben tartalmaz niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is, kedvező élettani hatásait alapvetően koffeintartalmának és a benne levő nagy mennyiségű antioxidánsnak köszönheti. A még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenoltartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét, és túllépi a narancs, az áfonya, a málna vagy a citrusok antioxidánsszintjét is.

A gabonafélék mellett a világ legkeresettebb árucikke ennek köszönhetően egész sor betegség megelőzésében segít, derül ki számos, az utóbbi években végzett kutatásból. A polifenol-bevitellel állhat kapcsolatban, hogy csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rák, a II. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májkárosodások kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-, az Alzheimer-kórra vagy az időskori dementiára, azaz az elbutulásra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett is – állítja a Nestlé dieteikusa.

A fekete koffeintartalma szintén jótékony hatású: a Menedzsment Fórum egyik cikke szerint kétcsészényi feketében lévő koffein elfogyasztása a testedzés előtt akár 50 százalékkal csökkentheti a sportolás után jelentkező izomfájdalmat és izomlázat. A koffeint a gyógyszeriparban is hasznosítják, például a fejfájás elleni tabletták hatóanyagaként vagy az asztma, a szívgyengeség és a morfiummérgezés kezelésére.

Néhány ital polifenoltartalma

Vörösbor: 200–800 mg/pohár
Kávé: 150–550 mg/csésze
Kakaó: 150–200 mg/csésze
Zöld tea: 150–200 mg/csésze

Forrás: Nestlé Életmód Iránytű


Hódító kávé

Október hatodika világszerte a kávé világnapja. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A 16. században Kairó, Konstantinápoly és Mekka utcáin megnyíltak az első kávéházak. Ezek kulturális találkozóhelyek voltak, ahol a vendégek beszélgettek, énekeltek és zenéltek. A kávézás már abban az időben is társadalmi szokásnak számított. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később, a fejlődésnek köszönhetően, az egzotikus ital megjelent Európában is, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. Az Egyenlítő mentén mindenütt termesztenek kávét, a Baktérítőtől egészen a Ráktérítő vonaláig. A kávécserje rendszertani értelemben a galajfélék családjának (Rubiaceae) a tagja, az Egyenlítőtől északra és délre eső tropikus és szubtropikus területeken, az úgynevezett „kávéövezetben” él. Legfontosabb termesztési területei Latin-Amerika (elsősorban Brazília), Ázsia és Afrika. Miután a kávéövezeten belül területenként változik a kávé virágzásának időszaka, egész évben vannak olyan területek, ahol lehet szüretelni. Nagyjából 5 kilogramm kávétermést kell kézzel leszedni 1 kiló zöld kávébab előállításához. A világ éves kávétermése napjainkban mintegy 7 millió tonna. Ennek háromnegyed részét az arabica kávé (Coffea arabica), míg egynegyedét a robusta kávé (Coffea canephora) különféle változatai teszik ki. Ezeket aromájuk alapján egyértelműen meg lehet különböztetni: a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica.

Koffein

A koffein alkaloid, ami több mint 60 növény – többek között a kávé, a mate tea, a kakaó – magjában, levelében és termésében előfordul. A központi idegrendszert serkentő vegyület javítja az éberséget, a koncentrációt, és elűzi a fáradtságot. A kávék koffeintartalma tág határok között változik, a feldolgozási módtól és a kávé típusától függően. Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, mivel az eljárás csökkenti a koffeintartalmat. Számos hit él arról, hogy a koffein káros a szív- és érrendszerre. Vizsgálatok szerint azonban napi két-három csésze kávé nem hozható összefüggésbe sem a magas koleszterinszinttel, sem a magas vérnyomással.

Illusztráció: Fényes Gábor, picasaweb, archív