Kettő ilyen irányzatot ismerhet most meg a kedves olvasó. Olyat, amely a maga egyszerűségével és tisztaságával, a rohanó, 21. századi, modern embernek is nagy tanulságul szolgál. Ráadásul ezek még amolyan iránytű szerepet is betölthetnek az ember életében, hisz tanításuk egyetemes, a minden emberben ott szunnyadó ősi harmóniát, a természet és a világ mozgató erőivel való szorosabb kapcsolatot mutatja be. Nézzük melyik is ez a két út.

A Bölcsesség Nagykövetei

Kína kultúrális és spirituális múltjában található két olyan mester, akinek útmutatásai és üzenete sok száz év után is aktuális, ráadásul bőven túlmutat az ország határain, hiszen a nyugati világban is már egyre többen ismerik őket. Konfúciusz és Lao-ce tanairól van szó.

Lao-ce
"A hagyomány szerint a taoizmus Lao-ce-től származik, akiről azt mondják, I.E. kb. 604-ben született Kínában. Elég homályos alak, mégcsak a nevét sem tudjuk, a Lao-ce, mely jelentése „az Öreg Fiú”, „az Öreg Barát”, vagy „a Nagy Öreg Mester”, nyilvánvalóan tiszteletbeli nevek. Levéltárosként dolgozott a nyugati tartományban, és hogy ezen foglalkozása mellett egy szerény és egyszerű életet élt." - forrás: www.adiguru.hu

Lao-ce fő műve, a Tao Te King, azaz az Út és Erény könyve, több ezer év után is aktuális, és a spiritualitást keresők újabb és újabb generációjának ad az élethez alapvető iránymutatást és bölcsességet. Közel áll a kínai csan, vagy a japán zen buddhizmushoz, azaz nem a külsőségekben, a rituálékban, és a szavak közti bolyongásban keresi a végső harmóniát és békességet, hanem az ember, és a világ természetének szemlélése és megismerése által. Ma már itt Magyarországon is több kiváló fordító tolmácsolásában lehet olvasni és megvásárolni ezt a kis könyvecskét, amely a legnagyobb magánéleti, vagy akár szakmai válságokban is segítségére lehet a modern kor emberének.

Konfuciusz

A konfucianizmus alapítója, aki Lao-ceval körülbelül egy időben élt. A "hagyományos" mesterekkel ellentétben, ő nagyon is aktív "világi" életet élt, ugyanis magas rangú hivatali tisztségeket is betöltött az életében. Ezért is kerülhetet tanításában nagy hangsúly az emberre, és a társadalmi felelősség vállalásra. Látásmódja kihatott az egész kínai kultúrára. Az emberek békés egymás mellett élésétől elkezdve, a helyes kormányzásig, vagy akár a nemes viselkedésű emberek fejlődéséig. Írásos formát nem hagyott maga után, a tanítványai jegyezték le tanácsait és útmutatását. A két irányzat kiegészítve egymást, tökéletesen mutatja be a kínai jellemet.

Mind a két tanító, mind a két mester végső soron ugyanazokra a dolgokra próbálta felnyitni az emberek szemét, ami minden vallás alapja is. Az hogy az ember megtalálja önmagában a végső harmóniát, és békességben tudjon együtt élni önmagával, másokkal, és a világot irányító magasabb rendű erőkkel. Ennek a "megvilágosodott" állapotnak az elérése valóban egy teljesen más minőségű életet hozhat el, még a modern kor emberei számára is. Sőt, lehet hogy most még sokkal nagyobb szükségünk is lenne az ilyen jellegű dolgok felfedezésére mint eddig bármikor is a történelemben? Ennek a kérdésnek a megválaszolását és szükségességét ki-ki döntse el maga.

Érdekes módon amikor elképzelünk magunk előtt egy igazán bölcs és nagy tudású embert, akkor azt inkább amolyan csöndes, de mégis derűs szótlanként látjuk, aki ritkán beszél, de akkor viszont súlya van a szavainak. Olyan, aki mintha folyamatos meditációban lenne, aki éberen szemléli a dolgokat, az emberek és a világ alakulását.

Próbáljuk meg alkalmazni ezt mi is az életünkben. A bölcs ember derűs szemlélődését és tűnődését, aki átlátva a "Made In China" mozgalom megállíthatalan terjedésén, bizony észreveszi az ősi, távol keleti kultúrák tanait és bölcsességét, és beépítve azt az életébe, harmóniát, derűt és emelkedettséget tud hozni mind önmaga, mind a környezete számára.
Ehhez kívánok minden kedves olvasónak, belső békében, tűnődésben és szemlélődésben gazdag, tudatos és boldog napokat.

A Kolostor Őre
www.meditacionk.blogspot.com