Igaz, az otthoni szauna vagy úszómedence a bármikori használat lehetőségét kínálja, de ennek megvan az ára: üzemeltetésük, fenntartásuk bizony nem kevés pénzbe kerül. A szaunát 85-100 Celsius-fokra kell felfűteni a 4,5-8 kilowatt teljesítményű fűtőberendezésekkel, ami a villanyszámlán érezteti hatását, és a családi úszómedence vizének temperálása is energia-, így pénzigényes.

A fatüzelésű szaunakályha

jó alternatívája az elektromosnak, bár csak olyan helyen használható, ahol a kéménykivezetési lehetőség biztosítva van. A természetes anyagot elégető kályha jelentősen csökkenti a szauna üzemeltetési költségét, és ha az évente eltüzelt fa mennyisége nem több annál, mint amennyi új faanyag az erdőben utána nő, akkor a légkör szén-dioxid-tartalma nem változik meg a fa elégetésétől. A fák ugyanis a növekedésük során pontosan ugyanannyit kötnek le az éghajlatot befolyásoló, üvegházhatású szén-dioxidból, mint amennyi teljes elégetésükkor keletkezik. Többen esküsznek erre a szaunatípusra az égő fa illata, a tűz pattogó hangjának hangulata miatt is, amely még varázslatosabbá teszi a szaunázást. A kályha tetejére rakott szaunakövek pedig nemcsak látványosak, hanem hozzájárulnak a melegen tartáshoz is. A fakályhák mellett szól a beszerzési áruk is, amely átlagosan alacsonyabb az elektromos kályhákénál.

Egy úszómedence akkor komfortos,

ha a vize fűthető, ennek költsége viszont tetemes, és a felhasznált energia révén a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége is jelentős. A hagyományos megoldások kiváltására többféle lehetőség kínálkozik. A legdrágább és egyben legkomplettebb megoldás a napkollektoros rendszer kiépítése. Kültéri medencéknél azt mondják, hogy a napkollektor szempontjából a medencék fűtése a legjobb hatásfokú üzemmód, ugyanis erős napsütés és meleg levegőhőmérséklet mellett viszonylag hideg vizet kell fűteni. A szükséges napkollektor-felület a vízfelület nagyságától függ: legalább a felével vagy még inkább a teljes vízfelülettel kell megegyeznie, olvasható a naplopo.hu weboldalon. A napkollektoros fűtési rendszerek kiépítésének költségei magasak, de gyorsabban megtérülnek, ha kombináltan, a használati meleg víz készítésére is használják őket. Beltéri medencék esetén ez viszonylag egyszerűbb, de ötvözhetők a rendszerek akkor is, ha a kerti medence közel van a lakóépülethez. Az egyszeri beruházás után ingyenes energiát termelő fűtési rendszer akár utólag is beépíthető.

Rövidebb megtérülési időt

ígér a vákuumcsöves technológia alkalmazása. Jóllehet a rendszer ára hozzávetőleg a fele a napkollektorokénak, de kizárólag a hagyományos fűtés mellett rásegítésként alkalmazható. Sokan úgy vélik, hazai körülményeink között az egyik leggazdaságosabb megoldást az úgynevezett abszorberek jelentik, igaz a szintén a nap energiáját hasznosító rendszer kizárólag nyáron fűt. Ebben az esetben ugyanis - a vákuumcsöves technológiához hasonlóan - a különleges gumiból készült fekete csőrendszerben a nap melege szinte azonnal hőenergiává alakul, és a benne keringetett medencevizet rövid idő alatt az optimális hőfokra fűti. Sőt, forró, kánikulai napokon akár 30 fokos is lehet a vízhőmérséklet. A vákuumcsöves megoldás ugyanezt légüres térbe zárva teszi, ennek köszönhető, hogy a rendszerben keringetett víz télen sem hűl vissza a kinti hőmérsékletre. A speciálisan a medencék vizének temperálására készült abszorber anyaga ellenáll a fagynak, az ultaribolya-sugárzásnak, valamint az uszoda vizének kezeléséhez használt klórnak. Vízkövesedésre és nyálkaképződésre sem hajlamos. A rendszer kialakításának ára a fűtendő vízmennyiségtől függ: 40 köbméter víz melegítésére elegendő csőhálózat ára 400 ezer forint körül mozog, igaz, ehhez még egy hőcserélőre is szükség van. Ugyanennyi víz hagyományos módon történő fűtése viszont akár napi 10 ezer forinttal is megemelheti a villanyszámlát.

A medencetakarás

is segíti a víz optimális hőfokon tartását, különösen kültéren, hiszen elég egy hűvösebb éjszaka ahhoz, hogy a nap által felmelegített víz jelentősen veszítsen a hőmérsékletéből. A takaróval akár 2-4 fok hűlést is megspórolhatunk, ezenkívül lassíthatjuk a víz párolgását, és a belekerülő szennyeződések mennyiségét is csökkenthetjük, amely „hozamokat" szintén tekinthetjük környezettudatosnak és pénztárcakímélőnek.

Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás

A cikk a Konyha&Fürdő magazin 2010/1. számában jelent meg.