30 ezer ember gyűlt össze szombat délután az immár medrében csordogáló Duna partján, ami azt jelenti, hogy kvázi 60 ezer kerék döngette a budai és a pesti rakpart kövezetét. Így tisztelgett a város az egészséges környezet és ép természet ideája előtt a Föld Napján.
Critical Mass - ezen a néven vált ismertté a '92-es San Francisco-i kezdeményezés világszerte, amin akkor mindössze 48-an vettek részt. A rendezvény elnevezése is 14 éves múltra tekint vissza. Eredete nyomokban emlékeztet az olasz közlekedésre: ha összegyűlik a kritikus tömeg az út egyik szélén, együtt már nekivághatnak az átkelésnek. Olaszországban a gyalogos forgalom működik így, 14 évvel ezelőtt San Francisco egyik lámpa nélküli csomópontjában pedig a biciklisták alkalmazták ezt a stratégiát.
Kritikus tömeg - vajon 30 ezer ember együttes fellépése egy közös célért eléri azt a kritikus mennyiséget, aminek szavára már felkapja fejét az ország? Nem egy egy napos tiszteletadásról van ugyanis szó, hanem egy életszemlélet, egy életmód közvetítéséről. Nemcsak ennek a 30 ezer embernek jár - mi is a jó szó? - tisztelet a környezettudatos gondolkodásért, hanem azoknak is, akik ezen a napon nem szálltak autóba. Ennél is tovább megyek, amikor azt mondom, hogy azokat is köszönet illeti, akik mégsem váltak meg április 22-én négykerekű járművüktől, ám türelmesen reagáltak a város utcáit ellepő küllős tömegre.
Ez utóbbi két tábor viselkedése lehet, hogy csupán apróság ahhoz az energia befektetéshez képest, amit a rendezvény lebonyolítása a szervezőktől igényelt, vagy amit a táv letekerése jelentett a résztvevőknek, de nem szabad alábecsülni! A Critical Mass alapgondolatára való nyitottság az első, az autózás hanyagolása pedig a második lépés a 30 ezres tömeg által képviselt cél felé. E cél hangoztatásánál pedig nem is lehetett volna méltóbban ünnepelni a Föld Napját.
