A lassuló piac következménye a nagy alkukra való törekvés megjelenése - hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás, az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítőjének, XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Az a pár vevő, aki felbukkan a piacon, igen merész árakat jelez a tulajdonosoknak. Egy konkrét példát is említett: egy 45 milliós jó állapotú, jó helyen lévő ingatlanért a komolynak számító vevő 38 milliót ajánlott - mert számításai szerint az annyit ér -, ezt viszont nem fogadta el a tulajdonos, így nem is vette meg az érdeklődő.− Márpedig az alku mértéke jelentős részben az eladó motivációjától függ, vagyis, ha nem az értékesítés a legfontosabb számára, akkor nem nyitott az alkura. Eközben, vagy akár ezzel összefüggésben, az árazással még mindig problémák vannak − jelezte Hártó Regina, ugyanennek a cégnek érdi irodavezetője. Ennek egyik oka, hogy az eladók egy része nem túl motivált az értékesítésben. A szakértő szerint gyakran hallani olyan mondatokat a tulajdonosoktól, hogy „nem akarom elkótyavetyélni” vagy „nem kenyérre kell, ha elmegy ennyiért elmegy, ha nem nem”.

Nagy Andrea, a társaság bel- és észak-budai irodáinak szakmai vezetője arra a problémára is felhívta a figyelmet az alkuk kapcsán, hogy bár azt lehet tapasztalni, hogy a hirdetési árnál gyakran alacsonyabb árakon tesznek ajánlatokat az érdeklődők, azt azonban sokszor nehéz megmondani, hogy mennyivel nő az alku mértéke, mert ezek az ajánlatok a lelassult ingatlanpiacon mostanában elég ritkán zárulnak üzletkötéssel.− A lassulás ellenére a hirdetési árak továbbra is jelentős szakadékot mutatnak a valós értékesítési áraktól − hangsúlyozta Nagy Csaba, az ismert ingatlanközvetítő dél-budai irodáinak régiós vezetője is. Úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban megjelentek a nagyobb alkuk olyan kategóriáknál is, ahol korábban ez nem igazán volt jellemző.

− Még a panellakásoknál is érezhető egy kis mozgástér, sőt előfordulnak akár egymillió forintos alkuk is. És ez elsősorban a túlzottan magas hirdetési áraknak köszönhető - nyomatékosította a szakértő.

Rácz Gyula László, a cég XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt érzékeli, hogy az alku mértéke emelkedik. Ha valakinek sürgős az értékesítés, akkor ott már 10-12 százalékos is lehet az árengedmény, illetve túlárazott ingatlanoknál még ennél is nagyobb, miközben a megfelelően árazott ingatlanok esetén továbbra is csak 5 százalékos átlagos alkumértékről beszélhetünk.

Hart Erzsébet, az iroda VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint az elmúlt hónapokban leginkább azok az ingatlanok keltek el, melyeknél nagyobb alkura nyílt lehetőség. A szakértő ezzel kapcsolatban egy példát is említett: a IX. kerületben, metró közelében, egy tágas, kétszobás, erkélyes, felújítandó lakás közel 7 százalékos árengedménnyel kelt el. Ilyen mértékű alku korábban nem igazán volt jellemző.− A Velencei-tónál eközben a túlárazottság mértéke 5-10 százalékra tehető az eladó ingatlanok körében, és ennek megfelelően az alku mértéke is 5-10 százalék környékén alakul − jelezte dr. Kovács Csaba, a cég Fejér megyei irodája vezetője. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy van olyan szegmense az ingatlanpiacnak, ahol esély sincs alkura. A 15-20 millió forintért kínált házakból annyira csekély a kínálat - és annyira keresett ez a kategória -, hogy ezek az ingatlanok irányáron el is kelnek.

Balla Frigyes, az ingatlanközvetítős cég IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy akadnak olyan szegmensei az ingatlanpiacnak, ahol az alku mértéke nem növekedett: még mindig rendkívül szerény a különbség a két kerületben például a panelek és garzonok eladási és hirdetési árai között, így legfeljebb 100-300 ezer forintos árengedményekről beszélhetünk. „A nagyobb értékű ingatlanoknál ugyanakkor az alku mértéke is nagyobb, olykor eléri az 5 százalékot is.” - tette hozzá.

Józsefváros, Kép, wikimedia

Több évtizedes múltra tekinthet vissza a fővárosi forgalomcsillapítás és az ingázók tömegközlekedésre terelésének terve, de csak elvétve születtek részleges intézkedések. Pedig – ha nem is feltétlenül a dugódíj, de – a forgalomcsillapítás és több sétáló utca kialakítása hosszú távon növelhetné a zöldfelületek arányát, jótékony hatással lehetne a levegőminőségre, összességében növelhetné az életminőséget, és nem utolsó sorban az ingatlanárakat is.

Ugyanezt érzékeli az északi agglomeráció esetében is: az alku továbbra is minimális a panellakások iránt. Ezzel szemben a téglaépítésű lakások és a házak esetében 5-10 százalékos alkuról beszélhetünk, mely várakozása szerint akár tovább is nőhet, ha marad a jelenleg tapasztalható, korábbinál szerényebb kereslet.

(Forrás: Balla)