Télen gyakran esik szó az épületek hőszigeteléséről, nyáron pedig a légkondicionálásukról. Ma már szinte nincs olyan iroda, amelyben ne zümmögne a légkondicionáló, és a lakások többségébe is beépítik ezt a hűtőeszközt annak ellenére, hogy számos „mellékhatása" ismert. Többek között ugrásszerűen megnő a villanyszámla, miután egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig 8-10 ezer forint mínuszt jelent a családi kasszában. Másrészt több káros anyag kerül a légkörbe. Egy átlagos lakás hőmérsékletének 1 fokkal csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Ha a felmelegedésben valóban szerepet játszanak a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok, a klímaberendezésekkel hosszú távon globálisan még melegebb éghajlatot állítunk elő.
A hőség más módon is kiszorítható az épületekből. Nagyon fontos a tájolás és az üvegfelületek árnyékolása rolókkal, textilárnyékolókkal vagy az üvegfelületek fóliázásával. A szigetelés sem csupán télen fontos: a meleg kirekesztésében éppen úgy segít, mint benntartásában. A Knauf Insulation szakértőinek számítása szerint, ha egy lakástulajdonos akár csak közepes minőségű árnyékoló eszközökkel és 5-10 centi vastag homlokzati szigeteléssel védekezik a meleg ellen legalább az ingatlanának déli homlokzatán, akkor befektetése már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül, onnan kezdve pedig nem csak hőérzete, a kiadásai is csökkennek. A japán környezetvédelmi tárca is szeretné csökkenteni a légkondicionálók használatát. Egy korábban indított kampányban arra biztatták az alkalmazottakat, hogy viseljenek rövid ujjú inget az irodában, a készülékeket pedig csak akkor kapcsolják be, ha a szobában a hőmérséklet meghaladja a 28 fokot. A légkondicionáló berendezések fokozott térnyerése az elektromosáram-felhasználás növekedésének egyik legjelentősebb tényezője. Az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarai miatt a klímaberendezések száma az Európai Unióban olyannyira megugrott, hogy e készülékek áramfogyasztása eléri a 7-10 terawattórát, ami közel ugyanannyi, mint hazánk teljes éves háztartási elektromosenergia-szükséglete.
A cikk a Piac&Profit magazin 2010/7-8. számának NHD rovatában jelent meg.
