Vannak kicsi gyerekek, akik még járni sem tudnak, de már mindenféle szavakat mondogatnak. Más apróságok sokáig meg sem szólalnak, majd hirtelen meglepően hosszú mondatokban beszélni kezdenek. Érdekes, hogy ugyanabban a környezetben mennyire eltérően fejlődhet a testvérek beszédkészsége.

 A gyermekkori beszédkényszer (logorhea) ,ezekre a fiúkra és lányokra mondjuk, hogy be nem áll a szájuk ; személyiségfüggő. A három-négy éves gyerek már képes önállóan információkat fölhalmozni, és kényszere van, hogy tudását megossza a rá figyelő környezettel. Ennek a folyamatnak az elején, kétévesen kezd kialakulni az én tudatuk, és jön a miért korszak, amikor válaszokat is vár.

 Verbalizmus: (a latin kifejezés magyarul szóözönt jelent) felszínes, a tárgyi tudás hiányát, kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd.

 A bal agyféltekénk valamivel nagyobb a jobboldalinál. Itt találhatók a beszéd megértésének és használatának képességét szolgáló központok, de egyénileg változó formában és mértékben. A bal agyféltekének általában kiemelt szerepet tulajdonítanak a fogalmi gondolkodásban, tervezésben, a döntésekben, hiszen nagyon sok képességünk a beszédhez, a nyelvhez kötött. A bal agyfélteke tehát mindenekelőtt a beszéd, a kommunikáció képességére specializálódott.

 Mikor van gond?

 Nem kell aggódnia, ha gyermeke kevesebbet vagy kevésbé érthetően beszél, mint egyidős társai. Megkésett vagy zavart beszédfejlődésre csak hároméves kora után kell gyanakodnia, ha jelentős eltérést tapasztal az általában elfogadottnál.

 A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a kicsi rosszul hall, ezért ha kétévesen még egyáltalán nem beszél, érdemes hallását szakorvossal megvizsgáltatni. Ha a fül-orr-gégész nem talál kimutatható halláskárosodást, várjanak még néhány hónapot. Addig is beszéljenek hozzá sokat, meséljenek neki képeskönyvből, énekeljenek.

 Mit tehet a szülő?

 Az első és legfontosabb, hogy ne érezze tehernek a szóáradatot, ne csak meghallgassa kicsinyét, hanem beszélje meg vele, mi érdekli. .

A gyermeket meg kell tanítani a szabályokra, például arra, hogy meg kell hallgatni másokat is. Ilyenkor lehet azt mondani neki: te elmondtad a véleményed, most hallgassuk meg a testvéredet, az aput, a nagyit.

A televíziónak ne legyen gyerekpásztor funkciója a családban, vagyis ha nem ér rá, ne ültesse csemetéjét a készülék elé.

A cseperedő apróságok szeretnék fölfedezni a világot, ehhez mindenképpen a szülő adja meg az alapot.

 A vizuális inger segít neki ebben: olvassanak együtt mesét, húzza maga mellé a kicsit, magyarázza meg a képeket. Ha ő eleinte nem is ért mindent, szókincse mégis látványosan fejlődni fog, kíváncsisága kielégül.

Mire iskolába kerül, minden bizonnyal meglátszik majd a fogalmazásán, hogy édesanyja mondta meséken nőtt föl.

A kutatók különböző grádicsokra osztják az átlaggyerek fejlődését. Egy-egy apróság előbb vagy később is eljuthat a fejlődés bizonyos állomására, a hangsúly a folyamatosságon van.

 OÁ-tól a beszédig:

 1 hónapos: figyel a hangokra

Másfél hónapos: mosolyog

3 hónapos: felismeri szüleit, a hangokat, egyes tárgyakat, gügyögni kezd

4 hónapos: ha hangokat hall, válaszként hangokat ad, nevet

5 hónapos: tekintetével követi a mozgást, reagál az arckifejezésekre

9 hónapos: utánozza a gesztusjátékokat

10-11 hónapos: több szótagosan gagyog, szavakat mond, de még nem használja megfelelően

14 hónapos: az egyszerű utasításokat követi, némely szavakat már helyesen használ

16-17 hónapos: újabb szavak követik az elsőket, egyszerű szavak kíséretében rámutat a kívánt tárgyra

22-24 hónapos: szókincse kitágul, képes kifejezni egyszerű kívánságait, mondatokban beszél.

Forrás: www.ujszo.com