A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint a világ egy tojásból keletkezett. Az alsó tojáshéjból lett a Föld, a felső tojáshéjból az ég. A tojássárgájának felső része vált a Nappá, míg a fehérjének felső részéből lett a Hold.
A kereszténységben a tojás az újjászületés, Krisztus feltámadásának szimbólumává vált.
1655-ben, Strassburgban olvashatunk először a híres húsvéti tojásról, bár már a 13. századból vannak írásos emlékek a tojás festéséről. Nyugat-Európában többnyire pirossal (Jézus kiontott vérére utalva) pingálták ki, míg Kelet-Európában arannyal festették őket.
A XVII. századtól aztán már különféle színekkel és mintákkal látták el a húsvéti tojásokat.
De miért a nyuszi hozza a tojást? A nyelvészek szerint valószínűleg egy egyszerű nyelvi félreértés okozta a kavarodást. Németországban egyes vidékeken Húsvétkor gyöngytyúkkal (németül Haselhuhn) és annak tojásaival ajándékozták meg egymást az emberek. A német szót hozták tévesen összefüggésbe a nyulat jelentő Hase szóval.
Egy másik elképzelés szerint, az angolszász Easter (Húsvét) szóból kell kiindulnunk, ha a nyúl rejtélye után kutatunk. A kifejezés eredete ugyanis a kereszténység előtti Eostre istennő nevéhez vezethető vissza, aki a tavasz és termékenység úrnője, és legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták.
A tojást tojó nyúl ötlete azonban kétségtelenül Amerikában született meg holland telepesek jóvoltából a XVIII. században. Ők meséltek először a Húsvéti Nyúlról gyermekeiknek.
Rossznyelvek szerint persze nem lehet véletlen, hogy pont a szaporodási készségéről elhíresült nyúl vált húsvéti termékenységi szimbólummá.
KV
