A tojást az ősi hiedelem, a mágikus világkép az élet, a lélek székhelyének tartotta, az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbólumának. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint pedig tojásból lett az egész világ.
Tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. Hogy miért éppen a nyuszi hozza? A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. Ez Németországban történt, ahol egyes vidékeken húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek. A gyöngytyúk német neve: Haselhuhn. Ezt a szót hozták aztán tévesen összefüggésbe a nyulat jelentő Hase szóval. Így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi.
Tudod-e, honnét származik a húsvéti nyúl és a tojás ? A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenek előtt az élet szimbóluma. A középkorban még fizetőeszköz is volt. A kereszténységben a tojás az újjászületés szimbóluma.
Már a 13. századból vannak írásos emlékeink a tojás festéséről. 1615-ben Strassburgban említik először "húsvéti tojás"-ként. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak. A leginkább elterjedt szín Nyugat-Európában piros, Kelet-Európában pedig arany volt. Csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni.
Magyarországon elterjedt a hímes tojás festése, melyhez a legkülönfélébb technikákat használják fel.
