Számos szívfejlődési rendellenesség fordul elő gyermekkorban, amelyek kialakulása különböző okokra vezethetőek vissza: hátterében a magzati életkor 18-60. napjában ható ártalmak, vírusfertőzések, anyai betegségek (cukorbetegség, epilepszia), anyai dohányzás, alkohol-, gyógyszerfogyasztás, illetve genetikai tényezők állhatnak.
Kimutatták, hogy ha a családon belül már fordult elő szívfejlődési renellenesség, akkor annak ismételt előfordulása fokozott. A fejlődési rendellenességgel született gyermekek nagy részében a szívhibához más rendellenesség is társul, például vese-, bélrendszer-, és egyéb eltérés. Vannak továbbá olyan örökletes kórképek (például a Down-szindróma), amellyel a szívfejlődési rendellenességek magasabb százalékban fordulnak elő.
A szívfejlődési rendellenességek közé számos betegség tartozik, a különböző sövényhiányok (például a pitvari, illetve kamrai sövényhiány), a billentyűk betegségei, a különböző erek átrendeződése, a komplex szívhibák, mint például a Fallot-tetralogia, a Botall-vezeték nyitva maradása (ez a kis ér a magzati életben nyitva van, mely normálisan születés után nem sokkal záródik) és még számos betegség. Ezek egy része önmagától vagy gyógyszeresen megoldódik, míg mások műtéti beavatkozást tesznek szükségessé.
Legáltalánosabb tünet a kis csecsemő étvágytalansága, etetési nehézsége, súlyának stagnálása, hosszfejlődési ütemének csökkenése, a szapora lélegzetvétel, a légzési segédizom segítségével való légzés: ilyen, amikor az orrszárnyak is aktívan részt vesznek a légzésben; a gyermek kékes színe.
A szívbeteg gyermek - ha a betegség előrehaladott - nehezen, szaporábban veszi a levegőt, bőre pedig kékes színű lehet, mivel a szív csökkent működése miatt nem tud megfelelő mennyiségű oxigént eljuttatni a szervekhez.
A mellkas megtekintésekor egyes esetekben a szívverést lehet látni. A vizsgáló orvos ezután hallgatózás segítségével szívzörejt keres, ám a szívfejlődési rendellenességek egy része nem jár zörejjel.
A szív után a tüdő hallgatása következik, illetve a máj, lép tapintása. Keringési elégtelenségben ez utóbbi szervek megnagyobbodhatnak. A vizsgáló orvos ezek után az ödéma, a vizenyő jeleit keresi. Kisgyermekkorban általában a szem környéke, az arc, a has duzzadtabb, fiúknál a hereburok. A felnőtteknél gyakori lábszárduzzanat gyerekeknél általában nem látható.
Mindig nagyon fontos a pulzus vizsgálata. Újszülöttek esetében ezt annyira komolyan kell venni, hogy mind a négy végtagon meg kell tapintani. Bizonyos fejlődési rendellenességnél ugyanis - amikor a főverőér kezdeti szakasza szűkebb (coarctatio aortae) - az alsó végtagon általában nem tapintható pulzus, illetve a felső és az alsó végtagon mért vérnyomásértékek között nagy a különbség. Más betegségek esetén is a pulzuseltérés utalhat a szívfejlődési rendellenesség jellegére.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A cikk további része:
