Sok otthonban, szobában vagy épp konyhában találkozunk több méteres körbe-körbefutó növénnyel, ilyen pl.: a szobai futóka, amely szív alakú leveleivel tényleg képes akár az egész lakást befutni. Ha azt mondják egy szobakertésznek, hogy vágja vissza a növényt a válasz mindig az, hogy sajnálom. Tényleg borzasztóan hangzik, hogy a növényünket egy ollóval egyszerűen elvágjuk, de ez igenis szükséges.

A legtöbb futó növény egy 12-14 cm.-es cserépbe van ültetve, de akár több méteres szárral rendelkezik. Ilyenkor jön az a jelenség, hogy a növény felkopaszodik, legtöbbször csak a szár legvégén van, néhány levél a többi részen csak a kopasz szár látszik. Nem a legszebb látvány, de a legtöbb Magyar otthonban mégis így tartják ezt a növényt.

Mit tegyünk, ha mégis egy dús méregzöld levelű gyönyörű zöld dísznövényt szeretnénk nevelni?

Nos, először is ne hagyjuk ezeket a növényeket 1-1,5 méternél hosszabbra megnőni. Ültessük be őket jó nagy cserépbe, és átültetés után a második évtől-tavasztól őszig adjunk nekik hetente tápoldatos vizet. Gondoljunk arra, hogy a futónövénynek egy idő után a földből elfogy a tápanyaga, ilyenkor csak sápadt, és fakó leveleket hajt.

A friss hajtásokat minden fél méter után vágjuk vissza, így erős dús hajtásokat kapunk rövid tömör íz közökkel. Ha nem lefelé futó növényt szeretnénk nevelni, a cserép közepére tegyünk egy mohakarót, és erre futassuk fel a növény szárát, amelyet kis apró drótokkal tudunk hozzá erősíteni a karóhoz. Több ilyen futónövényt is tarthatunk, ilyen a már említett szobai futóka, a kúszó filodendron, a pletyka, a nyíllevél, hedera.

Tehát ne felejtse, ha egészséges dús futónövényre vágyik, bártan vágja vissza a növényt minden fél méterhajtás után, ne hagyja, hogy másfél méternél nagyobb legyen, ültesse minél nagyobb cserépbe, és tavasztól őszig pótolja rendszeresen a tápanyagot neki.

A mohakaróra felfutatott növényeket szintén metszeni kell, hogy megtartsák szép dús formájukat. Így igazi szoliter szépségé fejlődik futónövénye. Érdemes kipróbálni!