Kik is voltak ők?
Sándor Kr.u. 190-ben született Rómában. Megismerve Jézus tanításait, felvette a kereszténységet, majd hirdette az igét. Kr.u. 248-ban Cumanában, majd Pontosban keresztény gyülekezetet hozott létre, amely püspökévé választotta. Üldözői később elfogták, és máglyára ítélték Kr.u. 250-ben.
József Szűz Mária férje, és Jézus nevelőatyja. A Dávid nemzetségből származott, és szűzi tisztaságban élt Máriával élete végéig. Josafát völgyében temették el, halála napját az egyház Kr.u. emléknappá nyilvánította. A 14. században a szerzetesrendek március 29 -én ünnepelték Szent Józsefet, majd VIII. Orbán Pápa rendelete alapján 1642-től március 19 -én. 1870-ben IX. Piusz pápa Szent Józsefet az Egyház védőszentje címmel ruházta fel.
Szent Benedek Nursia városában született Kr.u. 480-ban. A bencés rend alapítója. Rómában tanult, majd tizennégy évesen elhagyta a fővárost, és Subjaco közelében egy barlangban lakott, ahol remeteként Istennek szentelte életét. Pár év alatt sok követőre talált, akik több kolostort is felépítettek. Leghíresebb közülük Kr.u. 528-ban épült Monte Cassino hegyén lévő kolostor, melyben Kr.u. 543-ban elhunyt főapát hamvai nyugszanak.
Az évszázados néphagyományokat, tapasztalatokat néha megcáfolja az időjárás, mint ahogy most is érezhetjük. Ezen a télen átéltünk napsütéses decembert, kabát nélküli januárt, most pedig hűvös márciust.
Néphagyományok
Sándor napja az első igazán meleget hozó nap. A Sándor, József, és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet mindenki ismeri: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget". Muravidéken azt is hozzá szokták fűzni: "ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát".
Ezen a napon, március 18-án, Sándor napján a bukovinai magyarok ekkor vetették el a zabot és az árpát, Jászdózsán pedig a fehér babot, hogy jobb legyen a termés. Ezen a napon engedték ki először a méheket, mert a néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kaptár szájára, akkor jó idő várható.
Március 19. a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A bukovinai magyaroknál ez a nap munkatilalommal járt együtt, mert a tavasz első napjának ünnepe volt. Szlavóniában József-napkor mindenkinek meg kellett fürdenie. Dunaszerdahelyen pedig az iparosok ünnepe volt, céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható József napján, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv, pedig a bő bortermést ígéri. Az Ipoly menti falvakban úgy tartják, ha rossz az idő József napján, akkor sok halott lesz abban az esztendőben. Göcsejben ezen a napon hajtották ki a legelőre a marhákat, és ezen a napon érkeztek a fecskék.
Benedek napján van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak, a marhák felfúvódásának gyógyítására használták.
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha Benedek napján dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Topolyán pedig a három nap megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezen a napon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, nedves őszre számíthatunk.
Mindez azt igazolja, hogy Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma. Azonban az enyhe tél után csalódnunk kell, mert a három úriember most üres zsákkal érkezett el hozzánk.