Persze lehet, hogy első percben nem tudunk öt olyan ennivalót, innivalót, tárgyat, ruhadarabot vagy elfoglaltságot, hobbit mondani, ami nélkül ne tudnánk élni. De elég csak pár percet gondolkodni rajta, és garantáltan eszünkbe jut majd.

Én például nagyon könnyen össze tudom állítani a saját listámat arról, milyen apróságokat imádok igazán. Szerencsére nem vagyok alkohol-, drog- vagy cigarettafüggő, de ezekhez ragaszkodom. Ilyen például a gumicukor. Tudom, és valószínűleg már Önök is olvasták, hogy hiperaktivitást okoz a gyerekeknél, persze nem egészséges, hiszen semmi természetes alapanyaga nincs, ráadásul a fogakat is károsítja, na de... egyszerűen imádom, és hetente legalább két-három zacskóval elmajszolok belőle. A szüleim gyerekkoromban próbáltak leszoktatni róla, de nem sikerült.

A második helyezett a cipő. Persze nem akármilyen. Legyen az magas sarkú, csinos, nőies, és én úgy beleszeretek, hogy csak erővel lehet elhúzni a kirakat elől. Inkább meg sem számolom, mennyi pénzt költöttem már szandálokra és topánokra az elmúlt egy évben, valószínűleg horribilis összeg jönne ki.

Be kell vallanom, nekem a munka is mánia. Pontosítok: a kreatív munka. Imádom azokat a reggeleket, amikor tudom, pontosan mit is kell megoldanom, kitalálnom, megírnom, és estére sikerül mindent megcsinálni. Valamilyen learhatatlan, felszabadító kielégültség száll meg.

És persze vannak olyan mániánk is, amelyeknek ritkán hódolhatunk, pedig imádjuk őket, de pillanatnyilag le kell mondanunk róluk. Ilyen a vasárnap délelőtti pihenés a tévé előtt: felébredek, de nem kelek ki az ágyból, csak annyira, hogy valamilyen elemózsiát magamhoz vegyek. Visszabújok a jó meleg takaró alá, és falatozom a televízió előtt.

Ugyanilyen kellemes mániám a filmnézés, amelynek megvan a maga rituáléja. Egyórás válogatás a dvd-kölcsönzőben, bevásárlás az éjjel-nappali boltocskában (csupa egészségtelen étel, chips, kóla, persze az elmaradhatatlan gumicukor), be az ágyba. Isteni, másfél órás teljes kikapcsolódás.

És önnek vajon hogy nézne ki az ötös listája?