A szőnyegben, szőnyegpadlóban megbúvó poratka, a kedvenc háziállat szőre, pikkelye vagy a nappali bútorát díszítő kárpit összetétele éppúgy megkeserítheti az otthoni pihenőidőt, mint a tolltöltetű ágynemű vagy a szobákat díszítő növény pollenje.

Ma szinte népbetegség az allergia. S hiába a fejlett orvostudomány, olykor a különféle tesztek sem tudják azonnal kideríteni, mitől viszket, vörösödik a bőr, mitől van a szénanátha vagy a szem hosszan tartó kötőhártya-gyulladása.

A kutatók az okokat keresve

arra jutottak, hogy bár a környezeti légszennyezés is felelős az allergia fokozott terjedéséért, a legtöbb asztmás, ekcémás és náthás beteg allergiás hajlama a lakótéri allergénekhez - például a poratkához, háziállatokhoz, penészgombához - köthető, de egyes fűszerek, élelmiszerek, gyógyszerek, sőt a lakás vegyi anyagot tartalmazó szerkezetei, díszítő kellékei, a nem megfelelően használt fűtési, hűtési rendszerek, helytelen szellőzési-párásítási technológiák is hozzájárulhatnak e reakciók kialakuláshoz.

Kockáztathatja az egészséget például a pince túlzott nedvessége, a háztetőt fedő, azbeszttartalmú pala - ma már ugyan a nálunk gyártott pala nem tartalmaz azbesztet, de a korábbiak igen -, a villamos készülékek elektromágneses mezői, a bútorokhoz használt hab- és ragasztóanyagok vagy a kertbe, teraszra ültetett cserje, a lakásban vázába tett vágott virág. Ezért elsősorban is ki kell deríteni, hogy milyen allergénre vagyunk érzékenyek, és ezt szem előtt tartva alakítsuk ki környezetünket.

a legtöbb embernél már az egyszerűbb módszerekkel - bőr- vagy bőrtapasz-próbával - is gyorsan kimutatható, akinél pedig ezek nem vezetnek eredményre, a vér- vagy összetett tesztek alkalmazhatók.

Az érzékenységi teszt eredményének birtokában figyeljünk arra, hogy lakásunk, kertünk, teraszunk növényzetét ennek megfelelően alakítsuk ki. Mert a legfontosabb lépés a kimutatott érzékenységet keltő allergének megszüntetése a környezetünkben, és az ellenük való védekezés.

A szobanövények közül több is okozhat légúti allergiát, némelyek viszont a pollenek megkötésével éppen hogy segítik a levegő tisztítását. Fontos, hogy ne csak a lakást portalanítsuk - ehhez ma már korszerű szűrőbetétes porszívók kaphatók -, de növényeink leveleit is, például finom sugarú zuhannyal.

Az ágyneműt, szőnyegeket

hetente szellőztessük át jó alaposan. Mert a penészgombák búvóhelyei többnyire ugyan a vizes helyiségek, de előidézheti szaporodásukat a túlzott párásság is, és az apró gombaspórák a virágföldből és a fülledt ágyneműből is a levegőbe kerülhetnek.

Az ágyneműnél maradva: elfordul, hogy valaki a liba-, kacsatollra érzékeny, így számára a mosható műszál vagy hipoallergén töltetű takaró, párna ajánlható. Ma már kaphatók kifejezetten az allergiások részére gyártott, úgynevezett poliészter alvószáltöltetű, puha tapintású ágyneműk is, amelyek meggátolják az atkák és penészgombák megtelepedését.

Az allergia elnevezés ugyan a 20. század elején keletkezett, ám egyik súlyosabb típusának, az asztmának a jellegzetes jegyeit már a görög Hippokratész is megemlíti. A jelenkor szakirodalma az immunrendszer kóros túlműködéseként diagnosztizálja, amely lehet váratlan, egy szervre ható (virágpor-, házipor-allergia), vagy lassan kifejlődő, az egész szervezetet érintő (például élelmiszer-) túlérzékenység. A tünetek igen változatosak, s ugyanarra az allergénre többféle szervezeti reakció is kiváltódhat. Annak, hogy némely ember szervezete túlérzékennyé válik, s a szokásostól eltérő módon úgy reagál valamilyen, egyébként ártalmatlan anyagra, mintha az káros lenne, több oka lehet. A betegségre való hajlam örökölhető, ám számos külső tényező együtthatása az, ami miatt évente 4-5 százalékkal emelkedik az allergiában szenvedők száma. Ilyen hatásként említik a vegyi anyagok egyre növekvő jelenlétét mindennapi életünkben, a mosástól, tisztálkodástól, szépítkezéstől kezdve a takarításon át a táplálkozásig, öltözködésig, otthonteremtésig szinte mindenhol.

 virágpor (bokrok, fák és füvek széllel terjedő virágpora),

 házi poratka (körülbelül fél milliméteres pókszerű állat, a lekopott, lehullott emberi bőrsejtekből él),

 penészgombák,

 cement,

 élelmiszerek (főként a liszt, a tehéntej, a tyúktojás, élelmiszer-adalékok, tartósítószerek, színezőanyagok),

 kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, mosószerekben, festékekben lévő vegyi anyagok,

 légszennyező anyagok (kén-dioxid, formaldehid),

gyógyszerek (penicillin, kontrasztanyagok, helyi érzéstelenítőszerek, napfényvédő szerek, fájdalomcsillapítók)

Nappali Dolgozó Háló Piac 2004/3