Zsúfolt szépségszalon Lahorban, Pakisztán második legnépesebb városában. A helyet akár szokványosnak is mondhatnánk a vendégkör alapján, ám azok, akik a szalonban dolgoznak mégis különlegessé teszik.
Hét olyan nőt foglalkoztat a Depilex szalon, akiket az elmúlt években savtámadás ért, és az arcukat a maró folyadék a felismerhetetlenségig szétroncsolta; pária sorsuk így lett teljes, kivetettségük a családból csak az első lépés volt a teljes elszigeteltség felé, a munkaerőpiacra bekerülni számukra a teljes lehetetlenséggel volt egyenértékű – írja a Guardian.
„Eleinte a vendégek többségét sokkolta, amikor meglátták a hegeimet, a sebhelyekkel borított arcomat, és ódzkodtak attól, hogy hozzájuk érjek, de most már minden rendben van”- mondja Heera, a savtámadás egyik olyan áldozata, aki a Depilex szalonban tudott elhelyezkedni. „Megteremtettem az anyagi függetlenségem, fenn tudom tartani magam és a fiaim oktatását is finanszírozni tudom” – teszi hozzá büszkén.
A szépségszalon láncot Masarrat Misbah üzletasszony még 1980-ban alapította, azóta pedig az egész országban nyíltak üzletei. 2005-ben aztán Misbah létrehozta a Depilex Smileagain Alapítványt, olyan nők számára, akiket savas támadás ért; a szervezet rekonstrukciós műtétekkel, tanácsadással, szakképzéssel és a munkaerőpiacon való elhelyezkedéssel segíti az áldozatokat.
A legtöbb savtámadó férfi, az áldozatok többsége pedig nő; a hagyományos nemi szerepek és a családmodell erősen belejátszik abba, hogy ezek a végtelenül szomorú események megtörténhetnek. Egy házassági ajánlat elutasítása, vagy az, ha valaki a vágyott fiú helyett kislányt szül, már elégséges indok arra, hogy savval csúfítsák el egy nő arcát.
A 2011-ben érvénybe lépett jogszabályok értelmében az elkövetők 14 évtől akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is számíthatnak, ráadásul egy millió rúpia (hozzávetőlegesen 4700 dollár) büntetést is fizetniük kell.
A savtámadás áldozatait tömörítő nemzetközi szervezet, az Acid Survivors Foundation (ASF) által összegyűjtött adatok szerint 2007 és 2018 között 1485 ilyen esetet regisztráltak Pakisztánban. Körülbelül egyharmaduk gyermek, őket akkor roncsolta (véletlenségből) a maró folyadék, amikor felnőtt családtagjukat támadták meg savval.
Tavaly Pakisztánban összesen 80 savas támadást jelentettek, ami 2014 óta 50 százalékos visszaesést jelent. Többen mindezt a szigorú törvények egyértelmű hatásának tudják be, egyes vélemények szerint azonban ezek az adatok igencsak csalókák, ugyanis nagyon magas a látencia ezen a területen, nagyszámú esetet nem jelentenek az áldozatok.
2012-ben a pakisztáni hatóságok úgy döntöttek, hogy a savas támadások ügyét azok a bíróságok fogják tárgyalni, melyeket eredetileg a terroristák ügyeinek kezelésére hoztak létre. Az állam szerint ezek a különleges bíróságok felgyorsítják a jogi folyamatot, és ez erős üzenet azok felé, akik savas támadást fontolgatnak hozzátartozóik ellen.
Úgy tűnik, hogy az új modell működőképes. Az ASF szerint (amely szorosan együttműködik a rendőrséggel és az ügyvédekkel) a savtámadásoknak csupán 2-3 százalékáról számoltak be Punjab tartományban, mielőtt a törvény megváltozott volna, most pedig az esetek több mint 90 százalékát jelentik.
Tavaly Punjab miniszterelnöke, Usman Buzdar összesen 100 millió rúpiát különített el annak érdekében, hogy a savtámadások túlélői valamilyen rehabilitáción vegyenek részt és képesek legyenek visszatérni az életbe. A pénz várhatóan 1000 túlélőnek nyújt támogatást.
Zainab Qaiserani, az ASF projektkoordinátora szerint a hatóságoknak ugyanakkor még többet kellene tenniük az ügy érdekében.
"Tartományi és szövetségi szintű törvények meghozatalát javasoljuk, ezek biztosítanák az orvosi és rehabilitációs szolgáltatások igénybe vételét a savtámadások áldozatai számára, valamint egy felügyeleti és egy finanszírozási mechanizmus kidolgozását" - mondja.
„A folyamat sajnos az utóbbi időben alaposan lelassult, különösen a COVID-19 megjelenésével. A kormány prioritásai eltolódtak a pandémiára és az ebből adódó problémákra adott válaszok lettek az elsődlegesek ”
Sabra Sultana-t, az egyik Depilex szalon vezetőjét férje még 1993-ban támadta meg savval, egy vita során. A bíróság elé vitte az ügyet, de a férje azzal vádolta, hogy mentálisan instabil, és emiatt szabadon távozhatott. Sultana, aki 2006-ban kezdte kozmetikus képzést, azt mondja, hogy végre most saját életét éli, és támogatja a többi túlélőt is.
