Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek hasonló mennyiségben és hasonló körülmények között más emberekre veszélytelenek.

A pollen, az állati szőr, a házi poratka ürüléke és a gombaspóra alapvetően ártalmatlan anyagok, ám mégis gyakran váltanak ki allergiát.

A kutatások azt bizonyítják, hogy az allergia civilizációs betegség, amelynek kiváltó oka a nagyfokú környezetszennyezés, az egyre nagyobb elgazosodott, parlagon maradt földterületek, valamint a globális felmelegedés.

Tehát nemcsak a levegőben keringő pollenek mennyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi hatásokra megváltozik a szerkezetük is.

Ugyanannak a növénynek a nagyvárosban, a forgalmas utak mentén, ill. a tisztább levegőjű vidékeken szedett példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata annak, hogy a városokban élők körében több az allergiás, mint a zöldellő vidékeken.

Idényben van egész évben

Allergiás reakció esetén az immunrendszer behatolóként kezeli az allergént, és megpróbálja elpusztítani vagy kiűzni a szervezetből. Ennek során immunoglobulin E (IgE) típusú antitestet termel, amely hozzákapcsolódik a hisztamint tartalmazó hízósejtekhez (ez a sejtféleség a kötőszövetben található). Ahogy egyre több allergén jut a szervezetbe, a hízósejtek szétesnek, és a hisztamin felszabadul.

Ez az anyag kitágítja az ereket, növeli az érfalak áteresztőképességét, így az erekből folyadék áramolhat ki, amely a környező szövetekben duzzanatot, ill. gyulladásos folyamatot - allergiás tüneteket - idéz elő. Az allergének mennyiségének növekedésével a tünetek felerősödnek. Az antitestek még az után is a rendszerben maradnak, hogy az allergén kiürül a szervezetből, és ha a páciens újra kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, azonnal aktiválódnak.

A tünetek a kiváltó októl függően lehetnek szezonálisak vagy egész évben kínozhatják a beteget.

Tünetek

Könnyezés, viszketés, fényérzékenység, égő fájdalom. Gyakran a szemhéjak is megduzzadhatnak. Súlyosabb esetekben a kötőhártya, főleg a felső szemhéj alatt annyira megduzzadhat, hogy minden pillantásnál megkaparja az idegszálakkal gazdagon hálózott szaruhártyát. Ilyenkor minden pillantás fájdalmas. A beteg kaparó, szúró fájdalomra panaszkodik, olyan érzése van, mintha homokszemek lennének a szemében, ezért nehezen bírja kinyitni, ill. nyitva tartani a szemét. A gyulladás átterjedhet a szaruhártyára is.

A szezonális allergiás tüneteket általában az éppen virágzó növények pollenje okozza. Az allergiás reakciót kiváltó növények sorát a január közepén, februárban virágzó mogyorócserje kezdi, majd márciusban a kőris és a fűzfa, áprilisban a nyírfa, májusban a pázsitfűfélék, a lándzsás útifű, és a topolyfa bolyhos termése folytatja, amely mechanikusan is ingerli a nyálkahártyákat.

Augusztustól októberig a legjelentősebb allergiát okozó növény a parlagfű, amely parlagon heverő, elgazosodott földeken terem. Mivel károsítja az egészséget és ezzel jelentős gazdasági kárt okoz, sok országban kötelező az irtása. Pénzbírsággal büntetik azt a gazdát, akinek a földjén megtalálható. Sajnos nálunk még nem ilyen szigorúak az előírások, ezért egyre több embernek okoz allergiás tüneteket, az államháztartásnak (vagyis minden adófizetőnek) pedig magas költségeket a gyógyszerekre és táppénzre.

Az állati szőr, a házi poratka ürüléke és a gombaspóra egész évben okozhat allergiát.

Kezelés

Az allergia kezelésének leghatásosabb módja az allergének koncentrációjának csökkentése. Gyakrabban zuhanyozzunk, mossunk hajat, arcot és többször váltsunk ruhát. Ne dohányozzunk.

A lakásban ne használjunk erősen párolgó tisztítószereket, spray-ket, kozmetikumokat. Jól tisztítható, zárt szekrényekkel bútorozzuk be lakásunkat. Gyakran töröljük le a port, és ne tartsunk állatot a lakásban.

A lakás hőmérséklete 20-21, a hálószoba 18 Celsius-fokos legyen, és a páratartalom ne haladja meg a 60%-ot.

A szellőzőrés nélküli nyílászárók akadályozzák a lakás szellőzését és elősegítik a poratkák, valamint a penészgombák elszaporodását. A poratka nem bírja az alacsony hőmérsékletet, ezért télen kinn szellőztessük az ágyneműt. Használjunk allergiaellenes párnát, paplant és huzatot.

A pollen-allergiában szenvedők inkább eső után szellőztessenek és sétáljanak a szabadban. Hordjanak védőszemüveget.

Ne kaszáljanak füvet.

Megfelelő szemcseppek használatával enyhíthetők az allergiás tünetek.

Egyes szemcseppek használata az allergiás szezon kezdete előtt és alatt megakadályozhatja a tünetek kialakulását. Súlyosabb esetekben allergiaellenes tablettákkal is ki kell egészíteni a kezelést. Sajnos a tudomány mai állása szerint az allergiás hajlam teljesen nem gyógyítható, egyenlőre csak az allergia tünetei kezelhetők. A leírt tanácsok betartása azonban kedvezően befolyásolhatja az allergiás páciensek egészségi állapotát, és javíthatja életminőségüket.

DR. FARKAS BEÁTA

www.ujszo.com cikke alapján