Az a nő a szerelem rabja, aki úgy él és fantáziál, hogy meg tudja találni a férfit, aki majd őt "teljessé" teszi. Nem érdekes, hogy milyen életet él, csak a szerelmi románc fontos számára.

Arról ismerhető fel a szerelem rabjának típusa, hogy kényszeresen ugyanazokat a sablonmegoldásokat ismétli az életében. A szerelem rabja őszintén azt hiszi, hogy ő tartós kapcsolatot szeretne, pedig az igazság az, hogy valójában nem azt akarja.

A szerelmi rabságot a nem kiteljesedett szerelem korai időszakában szerzett negatív tapasztalatok hozzák létre.

A szerelem megfogalmazása mindenkiben más-és más. Amit egyy gyerek otthon tapazstal redkívül meghatározó. Ha egy gyerek a szülőktől meleg, odaadó és következetes szeretetet látott, akkor ezeket fogja elvárni partnerétől is. Lényegében a gyermek megtanulja, hogy akkor érzi a szerelmet, ha törődnek vele, és mellette vannak. Azonban nagyon sok gyerek ennek az ellenkezőjét tapasztalta a szülőktől, a feltételhez való kötöttséget, a kilátástalanságot. Az ilyen gyerek sóvárog a szülői szeretet után, és mikor felnő keverni fogja a szerelem és a vágyakozás fogalmait, hajszolja a szerelmet, állandóan hódítani akar és ha ez sikerül, máris szabadulni szeretne. Egy ilyen nőnek igazából nem a szerelemre éhes, hanem az állandó új hódításra. Ezt sajátította el gyermekkorától kezdve, hogy hajszolnia kell a szeretet.

Egy jó szülő fokozatosan kialakítja gyermekében, hogy saját gondolatai legyenek, és saját értékrendje önmagával szemben. Azonban előfordulhat, hogy egy szülő ezt nem tudja megtanítani jól. Ha nincs meg valakiben az a képesség, hogy saját magát reálisan meg tudja ítélni, az komoly kétségekhez és problémákhoz vezethet az önértékelésben. Amikor valaki nem bízik meg önmagában, akkor másban sem tud megbízni. Ha nem hiszi el magáról valaki, hogy benne van valami, amit szeretni lehet, akkor senki sem tudja neki bebizonyítani, hogy igenis van.

Ez az önmagáról alkotott tévhit szüntelen ismétlésekre készteti a szerelem rabját. Még ha olyan férfi is van mellette, aki állandóan mondogatja, hogy milyen fantasztikus, és ha ez a férfi szereti is őt, akkor sem hisz neki. Azért nem tud hinni, mert soha nem tanulta meg, mit higgyen magáról.

Lényegében minden párkapcsolati probléma visszavezethető a gyerekkorban szerzett tapasztalatokra. A szülőknek óriási felelősségük van abban, hogy felnőttként milyen ember válik gyermekükből. Ha egy gyermek megkapja a kellő szeretet, mind a két szülőtől, és helyes értékrendet tanítanak neki, akkor nincs mitől aggódni. Azonban manapság egyre több a csonka család, és az értékrendek is eltolódtak...

A szerelem érzése egy csodálatos dolog, amit mindenkinek legalább egyszer az életében átt kell élnie. A szerelem és a szeretet utat tör magának...Becsüljük meg azt aki megmutatja nekünk, legyen az férfi, vagy nő, és nem utolsó sorban a szüleink, akik mindig a legjobbat akarják nekünk...