Azonban léteznek férfiak, akik elfeledkeznek erről a napról, és még egy köszöntéssel se örvendeztetik meg nő társaikat.
Sajnos én, és az Édesanyám a második csoportba tatozunk, ezért elhatároztuk, hogy nem kell nekünk ahhoz férfi, hogy boldoggá tegyük ezt a napot. Felköszöntjük egymást, egy szál virággal, elmegyünk egy jó étterembe, aztán megnézünk valami filmet a moziban.
Rádöbbentünk sok év elteltével, hogy fölösleges azon keseregnünk, hogy milyen férfiak vesznek körül bennünket. Már nem várjuk a virágokat, se az sms-eket...
Általában azok a férfiak, akik nem veszik figyelembe ezt a napot, azzal mentegetőznek, hogy a nőknek minden nap jár tisztelet, nem csak évente egyszer! És ha van nőnap, akkor legyen férfi nap is, mert hiszen a férfiak is dolgoznak, és sokat tesznek a családjukért....
De én mégis úgy gondolom, hogy jó az, ha van egy nap, amikor kénytelenek a férfiak odafigyelni a nőkre ebben a rohanó életben. Mert a tisztelet és szeretet, ami nem kerül kifejezésre, annyi, mintha nem is létezne. Úgyhogy kedves férfiak tessék venni egy szál virágot, és adják oda annak a nőnek akit a legjobban tisztelnek és szeretnek!
