Az év egészét nézve, a tavalyi 21.127 átadott lakás 19 százalékos gyarapodást mutat országos szinten egy év alatt, és ugyancsak tízéves rekordot jelent. Az viszont, hogy Budapesten tavaly 5.838 lakást adtak át, robbanásszerű, 51 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. Ennek oka, hogy a több száz lakásos építkezések leginkább a fővárost érintették. A budapesti mellett még a községek 21 százalékos emelkedése magasabb az országos átlagnál.
A másik fontos mutatóban, a kiadott lakásépítési engedélyek számában a tavalyi utolsó negyedévi 7.735 engedély viszont 2016 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb volumen, és éves szinten 23 százalékos csökkenést mutat. Budapesten 2018 utolsó három hónapjához képest 44 százalékos a visszaesés(!) A mutató egyedül a községekben jelez éves szinten pozitív, hat százalékos elmozdulást, és a kisebb városokban is csak négy százalékos a csökkenés. Ezek a számok jól leképezik a lakáspiac egészének elmúlt két-három éves folyamatait, ahogy a kereslet egyértelműen áttevődött az olcsóbb területek, valamint a kisebb települések felé. A községek nagy részét ráadásul érinti a falusi CSOK, ami tavaly nyár óta nyújt milliós nagyságrendű támogatást használt lakások vásárlására, felújítására és korszerűsítésére, emellett idén januártól a meghatározott településeken a lakáscélú építkezések utáni áfa-visszaigénylésére is lehetőséget ad ötmillió forintig.
Részben az átfogó családtámogatási programnak, részben a lakásáfának köszönhetően jelentős fellendülés tapasztalható mostanság a magyar építőipari szegmensben. Bár az előrejelzések messze nem ilyen optimisták, ugyanakkor abban a szakértők is egyetértenek, hogy még legalább egy évig kitart a lendület, tehát 2020-ban is mindenki építkezni akar majd, ami a legtöbb ember életében az egyik legnagyobb befektetésnek tekinthető.
