A beteg erre, utolsó kívánsága gyanánt, kolozsvári káposztát rendel. Megeszi, s másnapra meggyógyul. Az orvos fejcsóválva veszi tudomásul a dolgot, de azért beírja noteszába:
"A kolozsvári káposzta ilyen és ilyen betegségre gyógyszer".
Hamarosan megbetegszik egy szász is ugyanabban a betegségben. Az orvos őt is megvizsgálja, és azt mondja neki: "Nem súlyos a kend baja; egyen meg egy tál kolozsvári káposztát, és holnapra meggyógyul".
A szász megeszi, és másnapra meghal.
Az orvos ismét megcsóválja fejét, és kijavítja a bejegyzést noteszában: "Ilyen és ilyen betegségre a kolozsvári káposzta a magyarnak orvosság, a szásznak pedig méreg".
