A több mint 2000 m2-es kiállítás egy kalandos időutazás a Várhegy múltjába, a háborús orvoslás és polgári védelem - a mai ember számára jórészt szerencsére ismeretlen világába. A történelmet több mint 80 élethű, a legmodernebb panoptikumi technológiával készült viaszfigura kelti életre az egykori Sziklakórház 60-as évek óta érintetlen termeiben.
Az 1848-as tavasz meghozta Magyarország számára a lehetőséget, hogy az Európán végigsöprő forradalmakhoz kapcsolódva megkezdhesse a modern Magyarország megteremtését. Az ország fegyvert ragadott, felállított, megszervezett, felszerelt, kiképzett és felfegyverzett magának egy hadsereget amely képes volt helyt állni Európa egyik legnagyobb haderejével, az osztrák császári-királyi hadsereggel szemben mindaddig, míg egy még hatalmasabb hadsereg, az orosz cár hadereje tört az országra.
A szabadságharc katonai egészségügyi szolgálatát mindössze néhány hónapos, de megfeszített szervezőmunkával állították fel. Elérte, sőt némely tekintetben meg is haladta korának legjobban szervezett hasonló szolgálatainak színvonalát.
A honvédorvosok között a magyar orvostörténet legnagyobb alakjait találhatjuk meg.
A szervezet kialakítói és első irányítói pedig koruk legelismertebb magyar orvosai voltak.
A kormányzó húga, Kossuth Zsuzsa országos főápolónői kinevezésével kísérletet tettek, a nők ápolásba való bevonására, mert ez a közhiedelemmel ellentétben 1849. áprilisát megelőzően nem volt jellemző.
Az I. világháború milliós tömegeket szólított a frontra, így tömegszerűvé vált a katonai egészségügyi ellátás is. A békeidőben kipróbált jól működő egészségügyi szisztéma a tömegellátás kényszerűsége miatt a háborúban már akadozott.
A sebesültszállító vonatok jelentették az első kézzelfogható bizonyosságát a háború borzalmainak a lakosság számára, akit tulajdonképpen addig nemigen érintett meg a háború. Az érkező sebesültszállító vonatot szanitécek és sebesültvivők várták a vasútállomáson.
A sebesültekről, a frontról hazatérő, vérüket hullató hadfiakról történő gondoskodás a korszak kedvelt és sokszor kihasznált propaganda fogása volt.
Második világháború előtti készülődés során értékőrző óvóhely létesítését vette tervbe néhány magánvállalkozó. A költségek kímélése végett a meglévő barlangokat kívánták erre a célra átalakítani, illetve átépíteni.
A már folyó építkezést később a Főváros átvette, és sebészeti szükségkórházat létesített a tervek részleges átalakításával. Az építkezés során a meglévő barlangokat összekötötték, és bejáratot nyitottak a Lovas út felől. 1943. végére a kórház üzemképes volt.
A látogatók megismerhetik a bunkerek működésének elvét, és azokat az egyéni felszereléseket, amelyek különböző tömegpusztító fegyverekkel szemben védelmet nyújtottak volna.
A bunker csak előre egyeztetett, szakértő műszaki vezetéssel látogatható.
Megcsodálhatók azok a máig működő képes, gépek és berendezések, amelyek termonukleáris támadás esetén is zavartalanul biztosítani tudták volna az életet a bunkerban.
Nyitva hétfő kivételével minden nap 10-19ig, óránként indul vezetett túra.
Utolsó indulási időpont: 18:00
További információk: http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=11574