Bikavér, a legismertebb hazai borházasítások egyike. A kékfrankosalapú cuvée sokszínűsége miatt különlegesen alkalmas a karácsonyi fogások mellé. Az egri borok jellemzője az energikusság, az ásványosság, a mineralitás. A helyi Macok Bizstro séfje, Macsinka János csakis helyi alapanyagokból dolgozik, ezért is kulináris élmény nála kóstolni ehhez az ünnepi fogáshoz például a 2016-os Merengőt a St. Andrea Szőlőbirtokról, a Tóth Ferenc Pincészet 2017-es superiorját vagy a Juhász Testvérek 2017-es prémium selectionját. A séf 10-15 éve még nem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz konyhájának és gasztronómiai filozófiájának. Macsinka János ezért is bízik a hazai regionális konyha felemelkedésében, elismertségében.

Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész alkotásai lettek az egri Soltész borcsalád prémiumborainak névjegyei. Mostantól a Korcsolyázó cigánylány, a Delelő és a Béla a fácánnal elnevezésű alkotás kerül az asztalunkra, és persze hirdeti a kiváló egri borokat.

Június 1-jén Egerben ünnepelhetik az odalátogatók a nyár első napját az Egri Borműhely tíz pincészetének boraival, gasztrofinomságokkal és egy izgalmas városi sétával. Érdemes felfedezni a történelmi várost úgy, ahogy még sosem: egy pohár borral a kézben!

Bor- és gasztronómiai kiállítók, valamint kultúrprogramok és koncertek várják az érdeklődőket Egerben a második Vino Kóstoló Ünnepen, amit augusztus 24-én és 25-én rendeznek. A város legkedveltebb sétálóutcáján található Érseki Palota udvarán várják a borkedvelőket. A programmal egyben a szüret kezdetét is ünnepli a borvidék. Az új helyszín elegáns keretet ad az eseménynek, amelyen az egriek mellett a Tokajból érkező vendégpincészetek borai is várják az érdeklődőket. 

Halk szavú, megfontolt ember. Elsőre tudományos kutatónak néznénk. Az egri Gál Lajos Pincészet tulajdonosáról kiderült, valóban kutató szeretett volna lenni, csak nem vették fel. Ma vegyész, szőlész és borász végzettséggel rendelkezik. Majd jött az egri kutatóintézet, később az Eszterházy Főiskola, és amikor fia, Péter már útban volt, akkor döntötte el, lesz saját szőlőjük, pincéjük, boruk... Így kezdődött az ismert egri pincészet története. 

Ha külföldieket kérdezünk a magyar borról, akkor a tokaji aszú után másodikként legtöbbször a bikavért említik. Nemcsak a határainkon túl, hanem itthon is ismertnek számít ez a borfajta, amely annak is köszönheti népszerűségét, hogy ételek széles körével párosítható.  A bikavér két hazai borvidéken, Egerben és Szekszárdon készíthető. Bár a termőtájak adottságai eltérnek egymástól, abban osztozik az egri és a szekszárdi bikavér, hogy legalább négyféle szőlőfajtából készül, és több, egymásra épülő minőségi kategóriában jelenik meg.

Ismét megrendezik az Országos Hárslevelű Borversenyt június 23-án. A szervezők ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet a fajtára, mert úgy látják, hogy a hárslevelű – az adottságaihoz képest – többre hivatott a hazai piacon.

A két borvidék borászai együtt dolgoznak azért, hogy újrapozícionálják ezt a tradicionális magyar bortípust. Idén március 3-án rendezik meg Budapesten az Eger-Szekszárd Bikavér Párbajt, ahol a borászoktól személyesen is megtudhatjuk, hogy mit gondolnak a bikavér jelenéről és jövőjéről.

Kétszázkilencven tétel került be a Borkiválóságok könyvének 2016-os, harmadik fehér- és rozéborokat bemutató kötetébe; a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában megjelent kiadványt a tárca kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa mutatta be hétfőn Egerben.