A C-vitamin alap – de mit szedjünk még mellé?
A vitaminokról most, a koronavírus idején különösen sokat hallhattunk. Ez nem véletlen: ezekre a természetes anyagokra szüksége van szervezetünknek, hogy megfelelően tudjon működni és fejlődni. Kétféle csoportjuk ismert: a vízben (B-vitaminok és C-vitamin) és a zsírban oldódó (A, D, E, K) vitaminokét. A vízben oldódóakat – mivel hamar kiürülnek szervezetünkből – nehezebb túladagolni, bár nem lehetetlen; a zsírban oldódóak viszont, a napi ajánlott mennyiségen túl fogyasztva igen károsak lehetnek.
Akárhogy is: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani, az anyagcsere-folyamatokhoz azonban nélkülözhetetlenek. Ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet.
Az egyik legfontosabb, vízben oldódó vitaminunk a C-vitamin, másik nevén aszkorbinsav. Eredetileg skorbut ellen alkalmazták előszeretettel, miután elkülönítették vitaminként és felfedezték gyógyhatását. Szent-Györgyi Albertnek pedig először sikerült kutatóként kivonnia a paprikából, így méltán vívta ki a világ elismerését. A kutatások mai állásából már tudjuk azt is, hogy a C-vitamin a teljes immunrendszerünk működésére kedvező hatással van – tehát megfázáskor érdemes egy pohár teával meginni.
Azt viszont talán nem is hinnénk, mennyi minden másra is jó e fontos nyomelem: védi sejtjeinket az oxidatív (a szervezet belső égésű folyamataiból keletkező) stresszel szemben; segít fenntartani az erek, a csontozatunk, fogaink és fogínyünk, porcaink és bőrünk normál állapotát. Mindezeken felül idegrendszerünk működésében, illetve az intenzív sportolás utána tápanyagpótlásban is nagy szerepet tölt be.
Magában vagy társaival együtt egyformán hasznos
A C-vitamin azonban nemcsak önmagában, hanem más vitaminokkal való együttműködésében (azaz szinergiájában) is rendkívül hatásos: segít a redukált formájú E-vitamin regenerálásában, hozzájárul a vas megfelelő felszívódásához, emellett a vér koleszterinszintjét is csökkenti. Így a szívinfarktus, valamint a szívkoszorúér-betegségek kockázatait is nagymértékben leredukálhatjuk fogyasztásával. Emellett a káros szabadgyökök, illetve ráksejtek elszaporodását is gátolhatja: csökkenthető általa számos rákfajta, így a nyelőcső-, a gyomor- és a gégerák kialakulásának veszélye is.
Az étrend-kiegészítőknél fontos a mérték
Arra azonban az orvosok is figyelmeztetnek, hogy mint mindent tápanyagot, úgy a C-vitamint is túl lehet adagolni: a tabletta formában fogyasztott C-vitaminból nagyjából napi 2 g az ajánlott mennyiség. Ezt amiatt nem célszerű túllépni, mert a C-vitamin a szervezetben oxaláttá bomlik le, amely az esetek ¾-ében a vesekövek alapját képezi. Emellett – bár a rákos sejtek kialakulását valóban nagymértékben gátolja – a C-vitamin a már megkezdett kemoterápia hatékonyságát csökkentheti. Egyedül természetes formájában, citrusfélék elfogyasztásánál nem említenek a szakemberek mellékhatásokat. Tehát a nagy nyári melegben továbbra is bátran fogyaszthatjuk kedvenc citromos, lime-os vagy narancsos hűsítőinket – szervezetünk meghálálja!
Nyári vitaminkúrák – így maradhatunk fittek a forróságban is
Általánosságban elmondható, hogy a vitaminokat kúraszerűen – azaz egy hónapig, utána, a hozzászokás gátlására 1-2 hét szünetet tartva – érdemes szednünk. Nincs ez másképp a C-vitaminnal sem. Bár az igaz, hogy alapvetően télen, vagy speciális élethelyzetekben (betegségekből való kilábalás elősegítésére, terhesség idején stb.) ajánlott több tápanyagot, ásványi anyagot bevinnünk szervezetünkbe, nyáron sem szabad elfeledkeznünk a vitaminpótlásról!
Hozzászólás zárolva.