A gyermekkori elhízás egy életen keresztül problémát jelenthet

A fejlődő szervezet számára kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás és a rendszeres mozgás. A mai társadalomra jellemző helytelen táplálkozási szokások és mozgásszegény életmód azonban nem kedvez e két szempontnak. A legutóbbi WHO-statisztika szerint az elhízás világviszonylatban kb. 125 millió gyermeket érint. Hazánk pedig igen előkelő helyet foglal el ez EU-tagállamok között: a legfrissebb statisztikák alapján a 2-17 éves korosztályban már minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Ebből kifolyólag a probléma rengeteg kérdést felvet.

Ki a felelős, a szülő, vagy a gyerek?

A gyermekkori elhízás jelensége nem új keletű, a finomított élelmiszerek és a gyorséttermi fogások térhódításával párhuzamosan nőtt a túlsúlyos gyermekek száma. Ezt bizonyítja az is, hogy jól láthatóan az Amerikai Egyesült Államok felől halad Európa irányába. A gyermekkori túlsúly a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód következtében főként a 7 év feletti korosztályra jellemző, és viszonylag ritkán vezethető vissza betegségekre. A gyorséttermek ajánlatai mellett, a megfelelő alapanyagok hiánya miatt az iskolai, óvodai menzán kínált ételek, valamint a büfékben, boltokban kapható édességek egyaránt hozzájárulnak az elhízáshoz. Jellemzően egyre több szülő készít friss alapanyagok felhasználása helyett mirelit ételt, és kínál víz helyett cukros és rostos üdítőket a gyerekének. Persze van itt egy másik tényező is, mégpedig a családok anyagi helyzete. Hiába olvasnak és hallanak rengeteget az egészséges táplálkozásról, ám a szomorú igazság az, hogy a mai árak mellett sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy több zöldséget, gyümölcsöt vagy minőségi húsfélét vásároljanak maguknak. Vagyis a gyermekkori elhízást az is befolyásolja, hogy az egészséges ételek jóval drágábbak a tucatárunál.

A törvényi szabályozás a megoldás?

A gyermekek napi energiabevitelük 35-36 százalékát az óvodában, iskolában fogyasztják el. Vagyis  lényeges szempont, hogy mit főznek és főleg, mit esznek meg a menzán. A kormány 2015-ben kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendeletet léptetett életbe az egészséges táplálkozás  támogatására. Ebben szabályozták a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzítették azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabonaalapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozza. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is. A diétás étrendet igénylők száma egyébként évről-évre nő, a gyerekek étkezésre szánt ideje, viszont még mindig nem elegendő, vagyis nem csak jobb minőségű táplálékra, de hosszabb ebéd illetve uzsonnaidőre is szükség lenne.