IGENIS VANNAK, AKIK ÉLVEZIK
Gyerekek, akiknek a karantén hozta el a szabadságot
Sok gyereknek a járványhelyzet miatt elrendelt önkéntes karantén hozta el a szabadságot. A kijelentés paradoxonnak tűnhet, mégis igaz: azok a gyerekek és tinédzserek, akiknek eddig minden percük be volt osztva, iskola után mehettek a különórákra, úszni, zongorázni, most megtapasztalhatják, milyen is az, amikor maguk oszthatják be a saját idejüket.
A karantén alapjaiban változtatta meg a gyerekek mindennapjait, és nem is csak negatív irányba.
Sokuknak gyakorlatilag most nyílik lehetősége először az életben arra, hogy idejük nagy részét otthon töltsék, mindenféle kötelezettség nélkül. Nem kell az iskola után edzésre, zene- vagy nyelvórákra járni, elég, ha megcsinálják a házi feladatot és utána lefekszenek aludni.
Most van esély, és persze idő is arra, hogy a gyerekek felelőtlenül bolondozzanak és játszanak szüleikkel, vagy, hogy időt szenteljenek a közös főzöcskélésre.
Sok szülőnek mindez felnyitotta a szemét. Többük most szembesült igazán azzal a ténnyel, hogy eddig mennyire leterheltek voltak a gyerekek. Sokan nem is szeretnék, ha a korábbi kerékvágásba térnének vissza a dolgok. A gyermekek boldogabbnak is tűnnek most, hogy kevésbé elfoglaltak, jobban alszanak, többet vannak a szüleikkel, többet játszanak egyedül is, és a testvéreikkel is.
Persze ez csak egy érzés a sok közül, melyek most a gyerekekben kavarognak, miközben a szorongás, a félelem és a szomorúság ugyanúgy ott van bennük, mint a szüleikben.
Figyelemreméltó, hogy azok a családok, melyek különösebb gondokkal (például anyagi gondokkal) nem küszködnek ezekben az egyébként nehéz időkben, s hogy mennyire ráéreztek a helyzet adta előnyökre is. Ezek a speciális hetek és hónapok segítenek a szülőknek abban, hogy észrevegyék: mit is csináltak rosszul a világjárvány előtt, és hogy a járvány lecsengése után miként, milyen elvek mentén tervezik majd újraépíteni az életüket.
Az még ugyan kicsit korainak tűnik, hogy komoly tanulmányok szülessenek a most felhalmozódott tapasztalatokból, ám az már most is látszik, hogy sokat meg fogunk tudni a gyermekkori szorongás és depresszió okairól, olyanokat is, melyekről korábban még sejtéseink sem voltak – írja a CNN.
Egy 2019-es tanulmány szerint 2009 és 2017 között a depresszió aránya körülbelül 60 százalékkal emelkedett a 14–17 éves korosztályban, és 47 százalékkal a 12–13 éves korú gyerekek körében. A 10–24 évesek körében pedig az öngyilkosság nőtt 56 százalékkal 2007 és 2017 között.
Hozzászólás zárolva.