Áldás, vagy átok?
Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is. Október 29-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát – így látszólag tovább is alhatunk. De vajon testünk is így érzi? A nyári és téli időszámítás bevezetése óta vitatott, hogy mindennek csak „napos” oldala létezik, vagy az előnyök éppenséggel eltörpülnek a hátrányok mellett.
Pro vagy inkább csak kontra?
Egészségünk szempontjából hasznos, ha a lehető legtöbb nappali órát kihasználjuk, nappali fényben ugyanis frissebbek tudunk lenni. A téli időszak sötét reggeleinek kedélyromboló hatásán viszont sajnos nem változtat a megtakarított egy órácska sem. Ráadásul az évente kétszeri átállítás megviseli a csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezetét is, akárcsak az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét.
Figyeljünk a negatív hatásokra!
Az óraátállítás a felnőtteket és a gyerekeket is egyformán megviseli. Ne ijedjünk meg, ha 1-2 hétig tart megszoknunk az új időszámítást! De ha felkészülünk előre, az átállás kevésbé lesz megerőltető mindenki számára.
– Sokunk szervezetét különösen megterheli az óraátállítás. Gyakori panaszok a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezekre az időszakokra jellemző az alvási ciklus felborulása, nehezebben alszunk el, és kialvatlannak érezzük magunkat ébredéskor. Étvágytalanok és ingerlékenyek is lehetünk. Éppen ezért fontos, hogy fokozottan ügyeljünk önmagunkra ebben az időszakban – mondta Dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.
Hogyan legyünk úrrá a nehézségeken?
Keljünk fel fél órával korábban reggelente, így fokozatosan szokhatunk hozzá a megváltozott körülményekhez. Kisgyermekünk számára is könnyebbé tesszük az átállást, ha már két héttel az átállítás előtt negyedórával haladva, apránként megváltoztatjuk a napirendi pontok idejét: az ébredést, a lefekvést, az étkezéseket.
Reggelente járjunk el futni, vagy sétálni. A friss levegő és a mozgás segíti a szerotonin előállítását az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Használjuk ki az utolsó őszi napsütéses napokat, és szoktassuk hozzá gyermekünket is a sétához.
Könnyű, vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasszunk. Ha gondunk támad az elalvással, nyugtató teákat, gyógynövényeket – citromfüvet, levendulát – hívjunk segítségül.
Sportoljunk!
Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, kevésbé leszünk fáradtak, stresszoldó hatása pedig a nyugodt alvást is garantálja. Az óraátállítást követően fokozottan hallgassunk belső óránkra, és álljunk meg, ha az pihenőt jelez. Főleg mikor autót vezetünk, vagy balesetveszélyes tevékenységet végzünk.
(Forrás: Budai Egészségközpont)
Hozzászólás zárolva.