Felelősségteljes szülőként (persze mindannyian szeretünk magunkra ilyeténképpen gondolni) még a zord kormányzati bejelentés előtt úgy döntöttünk, történik, ami történik, mi a saját felelősségükre nem vagyunk hajlandók hétfőtől bevinni kisfiúnkat az oviba. A nyájimmunitás ugyan mindenekelőtt, de az elhullott egyedek inkább mégse mi legyünk.
A hivatalosság aztán megkönyörült rajzunk (és az országon), majd áldását adta az iskolai és óvodai szünetre, úgyhogy már törvényesen lehet "lógni". A szabadság persze nagy ajándék, nehéz is kezdeni vele valamit.
A rettegés hamar beveszi magát a bőr alá, roncsolja a lelkeket, egy kisgyerek pedig a maga finom kis antennáival azonnal megérzi, hogy baj van. A felnőttek világában mindenképpen. Az első komoly feladat az volt, hogy kisfiam aggodalmát kellett hirtelen eloszlatni. Hogy bezár az ovi, hogy ő már soha nem találkozhat kis barátaival, hogy akkor öt év, és soha nem ér véget, és hogy az olyannyira várt karate-bemutatót se tartják meg, amíg világ a világ?
Gyorsan egy kis gyakorlati foglalkozás, a manuális készség ilyenkor aranyat ér: varrjunk mindenkinek szájmaszkot, ha már a patikus csak a kezét tárja szét. A szükségest a hasznossal: jól jön ilyenkor a konyharuha és a gatyagumi, a kettőből épp’ egy hejre kis védőmaszk kanyarintható.
Jól elütöttük az időt.
A neheze persze még csak most jön: gyerek mellett munka, munka mellett gyerekszórakoztatás, és így tovább a végtelenségig.
Hányszor hangzott el mostanában, hogy a „ne telefonozz!”, de mostanra eljött az az idő, amikor kész vagyok imába foglalni az okoseszközök megalkotóinak nevét. Az elektronikus bébiszitterek teszik a dolgukat, hatéves fiam már önállóan tölt le, és nemcsak játékokat. Apu, nézd, ebből az áruházból tudunk rendelni, letöltöttem – így menekültünk meg a boltba menéstől, a hosszú sorállástól, a tömegben várakozástól - és talán egy időre a járványtól is...
Sokat hallanak a koronavírusról a gyerekek is. A betegségről szóló hírek uralják a teljes médiát, a közösségit is. Érdemes beszélgetni velük a témáról. Íme néhány tipp az UNICEF-től, hogy miként tegyük.
