Időjárás: merre tart a jövőnk?

„Az előző évszázadokban csak a népi megfigyelésekre lehetett hagyatkozni, az időjárás állomások személyében viszont most már olyan modern technika áll rendelkezésre, amellyel egy nappal előre jelezhető a várható időjárás” – hívta fel a figyelmet Sztrakovics Péter, a Sencor márkamenedzsere.

A népi megfigyelések szerint, ha december 26-án, vagyis István napján szépen süt a Nap, akkor a következő évben száraz nyárra és jó borra számíthatunk. December 31-én, Szilveszter napján a tiszta, csillagos égbolt szép nyarat és bő termést hozhat. Ezek a jóslatok többé-kevésbé most is élénken élnek az emberekben. Ki nem tudná fejből a január 18-hoz kapcsolódó híres „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy” mondást? Az időjárás azonban legalább annyira szeszélyes, mint amennyire kiszámítható.

Tomboló viharok

Bolygónk, a Föld ugyanis egy meglehetősen komplex rendszert „működtet”. A Földön átlagosan 1800 vihar tombol a nap, mint nap és másodpercenként 100 villámcsapás sújt le a bolygó valamely részén. 10-ből 9 villám ráadásul a szárazföldön csap le, éppen ezért nem elhanyagolandó tényező, hogy a villám körül a levegő akár 30 ezer Celsius fokra is felmelegedhet. Ez a Nap felületénél ötször melegebb hőmérsékleti tartományt képvisel.

Esők és zivatarok

A bolygón percenként körülbelül 1 milliárd tonna eső hullik a földre. Mindezt úgy, hogy egy vízmolekula előtte általában 10-12 napot tölt el a Föld atmoszférájában. Egy-egy hevesebb esőzésnél az esőcseppek akár 29 km/órás sebességre is felgyorsulhatnak. Ennek és a méretüknek is köszönhető, hogy egy-egy zápor olyan hangos kopogást okoz a háztetőn, mintha jégeső esne. Az persze tény, hogy jégeső esetén hulló jégdarabok is meglehetősen nagyra meg tudnak hízni, az eddig valaha mért legnagyobb jégdarab 1 kilogramm tömegű volt. Bár az időjárás az utóbbi években bizonyos helyeken meglehetősen szélsőségessé vált, a Föld legcsapadékosabb pontjának továbbra is az indiai Mawsynram számít, ahol az éves csapadékszint meghaladja a 11 métert.