In memoriam Kodály Zoltán- Kádár levelezése

 Ez a szigorú, szűkszavú, köntörfalazást nem ismerő, kristálytiszta jellemű művész számos esetben a legfelsőbb fórumokon is latba vetette óriási tekintélyét, hogy bajba került embertársain segítsen. Bátor emberségének izgalmas és felemelő dokumentuma az alábbi levélváltás. (Vojtek Katalin válogatása)

Kodály Zoltán Kádár Jánosnak
1959. szeptember 1.

Igen tisztelt Kádár Elvtárs!

Győri beszédét olvasva, ezen a mondaton akadok meg: „Általában abbahagytuk az emberek ide-oda cserélgetését és dobálását.”

Nos, a népművelési minisztérium nem hagyta abba, sőt mintha most kezdené. Mégpedig oly mértékben, ami a népművelésnek határozottan kárára van.

A Lorántffy utcai Zenei Általános Iskola évek óta példakép, hazai és külföldi szakemberek csodájára járnak. Új, zenetudatlan igazgatónője most rendszeresen tönkreteszi. Először áthelyeztette Bors Irma tanárnőt, aki az iskola lelke és megteremtője, az ország vitatlan első szakembere, akihez a főiskola jelöltjei már 1942 óta járnak gyakorlati tanítást tanulni (ekkor pedig még apáca volt), egy olyan iskolába, ahol csak heti 2 óra ének van, ahova nem járhatnak tanárjelöltek, s ahol havi 500 Ft-tal kevesebb a fizetése. Ezen kívül elhelyeztetett az igazgatónő még 3-at a legjobb szakerők közül, valamennyit egyetlen komoly kifogás vagy éppen vád nélkül.

Ezzel az iskolát tönkretette. Utóvégre a szellemi erő is nemzeti vagyon, azzal így bánni éppoly bűn, mint az anyagi javak felelőtlen elherdálása. Micsoda országépítés, ha azokat, akik akarnak és tudnak építeni, támogatás helyett elgáncsolják. Hasonló eset a zenei főiskolán Járdányi Pál eltávolítása, aki zeneszerzőnek és pedagógusnak egyaránt kiváló, utóda akárki lesz, csak süllyedést jelenthet.

Így nehéz országot építeni.

Ajánlom szíves figyelmébe e csekélynek látszó, de kihatásaiban mind a tanítás, mind a közvélemény szempontjából nagy horderejű ügyeket.

Tisztelettel

Kodály Zoltán

Kádár János Kodály Zoltánnak