Közeleg az óraátállítás, jöhet egy kis óratörténelem?
Közeleg az óraátállítás. Míg a mobil eszközeink és a számítógépünk maguktól átállnak vasárnap hajnalban, a fali órát, a mikrót, az autó óráját magunknak kell beállítanunk. Ezalatt felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mióta használunk egyáltalán órát, mióta hordozhatóak, és mivel mérték az időt előtte?
Idén sem marad el az óraátállítás. 2022 október 30-án, vasárnap 3 óráról 2 órára állnak vissza automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával visszatekerni, ezzel pedig elkezdődik a téli időszámítás. De vajon, hogyan is kezdődött mindez? Mi előzte meg az óraátállítást? Egyáltalán, hogyan alakultak ki az időmérésre alkalmas eszközök? Jöhet egy kis óratörténelem?
Az időmérés első eszközei:
Már az óegyiptomiak használtak napórát i.e. 5. évezredben, majd később víz és homokórát. Ezek azonban még vagy nagyon helyhez kötött (nap és vízóra), vagy nagyon pontatlanok (homokóra), ráadásul a napóra kivételével állandó felügyeletet igénylő eszközök voltak.
Az első mechanikus óra: Az 1000 környékén feltalált, úgynevezett foliot szerkezet tekinthető minden mechanikus óra ősének. Hatalmas áttörést jelentett az időmérés történetében, amit jól mutat, hogy egészen a 19. századik gyakorlatilag változtatás nélkül használatban volt. Hatalmas jelentősége ellenére nem ismerjük a feltalálóját.
Az első mobilis óra: Az órák egészen 1500 körüliig hatalmas, statikus szerkezetekként mutatták csak az időt. A német órásmester, Peter Heinlein viszont ekkortájt mutatta be minden hordozható óra ősét, az úgynevezett „nürnbergi tojásokat”, amivel megnyitotta az utat a hordható órák felé.
Az első karóra: Az órák mechanikája a 19. század második felére jutott csak odáig, hogy már a karon is hordható méretűre zsugorodjon. A karórát a Philip Patek, lengyel órakészítő alkotta meg, amelynek további különlegessége, hogy egy magyar grófnénak készült.
Az első digitális óra 1972-ben debütált és Pulsar névre hallgatott és már saját memóriával rendelkezett. Az órák és a digitális technológia találkozása hamar elkezdte újabb és újabb funkciókkal felruházni az órákat.
Az első watch-phone: Ki ne irigyelte volna annak idején Michael Night-ot, amikor a karóráján keresztül kommunikált a szuperautójával. Ha nem is egy intelligens beszélő autóval, de bárki mással már telefonálhattunk az óránkkal 1999-ben, hála a Samsung akkori innovációjának.
Az óravilág legjei:
A legdrágább óra: A Chopard 201-Carat 874 darab, különböző idomú és értékű gyémántból áll. A 201 karátos ékszer varázslatos színeivel és csillogásával elkápráztat mindenkit a viselője környezetében. Ami nem csoda, hiszen lenyűgöző külseje mellett, az ára is legalább annyira megdöbbentő, ugyanis nem kevesebb, mint 25.000.000 dollárt (5,5 milliárd forint) kérnek érte.
A legpontosabb óra: Idén áprilisban mutatták be amerikai tudósok minden idők legpontosabb óráját. A stronciummal működő atomóra tizenöt milliárd év alatt egyetlen másodpercet sem késik vagy siet, ezzel háromszor olyan pontos, mint az eddigi rekordtartó.
A legismertebb toronyóra és legdrágább felújítás: A Big Ben London egyik leghíresebb nevezetessége, idén már 156 éves. Az idő felette sem múlik el nyom nélkül, épp mostanában kezdték meg kötelező felújítását, ami majd 40 millió fontba, azaz 17 milliárd forintba fog kerülni és 4 hónapig tart.
Ez is érdekelhet:
Hozzászólás zárolva.