A vadon élő méhek, mint például a poszméhek természetes élőhelyeik elvesztésétől, a fokozott növényvédőszer használattól és a globális éghajlati változástól szenvednek. A házi méhek pedig, melyeket ugyan gazdáik gondosan tartanak, egyre gyakrabban betegszenek meg ismeretlen betegségektől.
Márpedig a növények beporzását végző méhek eltűnése a világ élelmiszertermelésének háromnegyedét is veszélybe sodorhatja – írja a The Guardian. Amerika tizenhárom államában összesen hét növényt vizsgáltak abból a szempontból, hogy vajon a méhek hiánya mennyiben befolyásolja termőképességüket. Az eredmény megdöbbentő volt, az alma, az áfonya és a cseresznye esetében a termésátlagok szignifikáns csökkenését tapasztalták.
Az USA, Kanada és Svédország tudósai összesen 131 mezőgazdaságig termőterületet vizsgáltak meg a méhek aktivitása, és a termésátlag szempontjából.
„Azokon a megművelt területeken, ahol több volt a méh, a termés is jóval gazdagabb volt” - mondta Rachael Winfree, a Rutgers Egyetem ökológusa.
A kutatók azt találták, hogy a vadon élő méhek jelentős mértékben hozzájárultak a beporzás meglepően nagy részéhez. A vadon élő méhek gyakran hatékonyabbak ebben a munkában, mint a mézelő házi méhek, a kutatások ugyanakkor azt is kimutatták, hogy számos vadon élő faj egyedei pusztultak ki gyorsuló ütemben az elmúlt években.
Például a rozsdás foltos darázs volt az első méh, amely 2017-ben felkerült az Egyesült Államokban a veszélyeztetett fajok listájára, miután az elmúlt húsz évben több, mint 80 százalékuk kipusztult.
A FAO, vagyis az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a rovaroktól és más beporzóktól függő növénytermesztés mennyisége az elmúlt 50 évben 300 százalékkal nőtt meg. A beporzás hiánya miatt bizonyos gyümölcsökből és zöldségekből komoly hiány keletkezhet, ritkábbá és drágábbá válhatnak. Persze az olyan alapvető élelmiszereket, mint a rizs, a búza és a kukorica, ez nem érinti, mivel ezeket a növényeket a szél porozza be.
A házi méhek telepei a korábbinál jóval gyengébbek, a vadon élő méhfajták száma pedig jelentősen csökkent. A mezőgazdaság ugyanakkor egyre intenzívebbé válik, a kevesebb a méh miatt, tehát egy bizonyos ponton a beporzás korlátozott lesz.
A tanulmány azt ajánlja, hogy a gazdálkodók jobban figyeljenek a terméshozam növeléséhez szükséges beporzás optimális mennyiségére, valamint vizsgálják meg, hogy a felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák mennyisége megfelelő-e.
Rachael Winfree szerint a trendek, amelyeket most tapasztalunk, arra mindenképpen alkalmasak, hogy a jövőben mindenképpen bekövetkező élelmiszerbiztonsági problémákra felkészítsenek minket. Bár a Rutgers Egyetem ökológusa szerint a jelenlegi folyamatok még legalább 10-20 évig is eltarthatnak.
