Miért fontos a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása?

Magvas kuriózumok

Az egészségesebb gabonából készült péksütemény, a barna rizs, a zabkása fogyasztása szokás kérdése is. Vannak azonban olyan gabonák – és belőlük készült ételek -, amelyek Magyarországon kevésbé ismertek. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), amely az utóbbi években amarántos tészta, amarántkenyér és pattogatott amaránt formájában került az élelmiszerüzletek és a bioboltok polcaira. A szakirodalom szerint az egyik legősibb kultúrnövény magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-tartalma (vas és magnézium) jelentős, az esszenciális aminosavak közül pedig tartalmaz lizint – az izomépítésben és a regenerálódásba játszik szerepet -, amely más gabonákban csak kis mennyiségben lelhető fel. A szénhidráttartalma viszont kisebb a hagyományos gabonafélékénél. Itthon szintén kevésbé ismert a teff, amelyet Etiópia csodagabonájaként is szoktak emlegetni. Haile Gebrselassie, a berlini maratoni futóversenyt idén sorozatban negyedszer megnyerő sportoló például egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az etióp hosszútávfutók sikerének az egyik titka ebben a legapróbb szemű (150 teffszem tesz ki egy búzaszemet) kölesfélének a fogyasztásában rejlik. Több benne a kalcium, mint a tejben, magas a vastartalma, gazdag rézben, cinkben, foszforban, magnéziumban, fehérjékben, és szinte teljesen gluténmentes.

Ősi lételem

Rudolf Steiner, az antropozófia (a görög ember és bölcsesség szavakból) szellemi atyja szerint az emberi lény három egymással keveredő részből áll: a testből, a lélekből és a szellemből. A 20. század elején alkotó osztrák filozófus szerint a testi-lelki-szellemi fejlődési folyamatban a Naprendszer egyes bolygószféráinak és a bolygószférák hatására létrejött fémeknek van szerepük. Miután a tudós úgy vélte, hogy valamennyi életfolyamat ritmikusan zajlik, a hét napjai mellé egy-egy bolygót társított. Steiner a gabonákkal is hasonlóan járt el: tanai szerint a hétfő (Hold) a rizs, a kedd (Mars) az árpa, a szerda (Merkúr) a köles, a csütörtök (Jupiter) a rozs, a péntek (Vénusz) a zab, a szombat (Szaturnusz) a kukorica, a vasárnap (Nap) a búza napja, olvasható a pro-bio.hu oldalon. A homeopátiás orvoslásra és a biodinamikus gazdálkodás elterjedésére is hatással lévő gondolkodó szerint a kenyérgabonák közül az árpa elsősorban a fizikai szerveket befolyásolja, a rozs jótékonyan hat az életfunkciókra, a zab a lelkiéletre, míg a búza szellemiségünkre. A nem kenyérgabonák közül magas fehérjetartalma miatt a rizs a fizikai növekedést serkenti, a lúgosító köles a szervek működését stimulálja, a kukorica pedig mentális életünket befolyásolja, köszönhetően olajtartalmának. Steiner úgy vélte, a négy kenyérgabona együtt hat az emberre. Ha valamelyik fogyasztását elhanyagoljuk, testünk, lelkünk és szellemünk azon funkciójában nem kap rendszeres megerősítést, és az egység felbomolhat.