Miért fontos a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása?
Az egészséges étkezés a modern lét hovatovább elengedhetetlen kelléke. Stresszel teli világunkban felértékelődnek a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, mivel a hántolatlan magok csökkentik néhány krónikus betegség kialakulásának esélyét, rendszeres fogyasztásukkal pedig a szinte egész nap ülőmunkát végzők körében is mérséklődik az elhízás veszélye.
A hagyományos magyar konyha alig használ teljes kiőrlésű gabonát, holott ezek nélkülözhetetlenek az egészséges életvitelhez. A gabonafélékben lévő aminosavak és vitaminok számos betegség esélyét csökkentik, és jelentős szerepet játszanak a napi munkával járó fáradtság leküzdésében, a menedzserbetegségek – stressz, idegfeszültség, figyelemzavar – elkerülésében is. Az irodában is érdemes napközben egy-egy szelet rozs- vagy tönkölybúzakenyeret, esetleg zabkorpás pogácsát megenni, és nem csupán azért, mert ez trendi, hanem mert a hántolatlan magvakból készült étkek finomak, és valóban egészségesek.
Mit eszünk?
Hiába tartoznak a gabonafélék a legősibb táplálékfajták közé, a belőlük készülő ételek nagy része kezd eltűnni a mai ember étlapjáról. Itthon például az iskolai menzákon rendszeresen előfordul a tejbegríz, míg a hozzá hasonló ízvilágú zabkása soha. Pedig az előbbi csupán hizlal, míg az utóbbi, amely szinte kizárólag teljes kiőrlésű gabonaként kerül forgalomba, sok foszfort tartalmaz, a benne lévő antioxidáns védi az ereket, vízoldékony rostjai pedig csökkentik a koleszterint, akár 10-20 százalékkal. Élettani szempontból fontos, hogy rendszeresen kerüljön az asztalra teljes kiőrlésű gabonamag, illetve abból készült étel. A fehér lisztben – az előállításához használt őrlési technika miatt – kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost marad. Ezek ugyanis a gabonakorpában és a -csirában vannak: kizárólag a mag külső és belső rétege tartalmaz antioxidánst, aminosavban gazdag fehérjéket, magnéziumot, mangánt, foszfort, szelént, valamint a koncentrálóképességet és az immunrendszert javító B6- és az öregedést gátló E-vitamint. A szervezetbe beépülve a rostok lassítják az emésztést, a szénhidrátok, zsírok és fehérjék felszívódását a véráramba. A barna vagy hántolatlan rizs – miután a gabonaszem korparészét is tartalmazza – ötször több B1-vitamint, négyszer több cinket és háromszor több B2-vitamint tartalmaz, mint a fényezett, úgynevezett fehér rizs, olvasható a Nestlé Életmód Iránytűben. A B1 növeli az energiaszintet, javítja a koncentrálóképességet, és jótékonyan hat a memóriára, a B2 pedig a szem fáradtságának az ellenszere.
Hozzászólás zárolva.