Miért fontos a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása?
Az egészséges étkezés a modern lét hovatovább elengedhetetlen kelléke. Stresszel teli világunkban felértékelődnek a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, mivel a hántolatlan magok csökkentik néhány krónikus betegség kialakulásának esélyét, rendszeres fogyasztásukkal pedig a szinte egész nap ülőmunkát végzők körében is mérséklődik az elhízás veszélye.
A gabonaszem rétegei
A külső védőréteg (korpa) nagy mennyiségű rost mellett B-vitaminokat (tiamin, niacin, riboflavin, piridoxin és pantoténsav), összetett szénhidrátokat és növényi tápanyagokat tartalmaz. A gabonaszem nyolcvan százalékát kitevő középső rész, azaz a magbelső tápanyag- és energiaraktárként funkcionál, szénhidrátokat, fehérjét és kis mennyiségű B-vitamint tartalmaz. A belső réteg (csíra) igen gazdag tápanyagforrás, hiszen ez táplálja a gabonaszemet is, ásványi anyagok, B-vitaminok, E-vitamin és növényi tápanyagok találhatók benne.
Forrás: Nestlé Életmód Iránytű
Filozófia vagy vallásos gyakorlat?
Az antropozófia, az ember bölcsessége (antroposz=ember, szófia=bölcsesség), modern, krisztusi alapon álló szellemi tudomány, amely az emberi szellemiséget kívánja elvezetni a világban lévő szellemi princípiumhoz. A filozófiai irányzatot Rudolf Steiner (1861-1925) hívta életre, és célja az volt, hogy a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tárjon fel. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik. Steiner szerint az emberek nem pusztán megfigyelők, akik élesen elválnak a külső világtól, hanem a valóság a szellemi és a fizikai találkozási pontján vagy felületén létezik. Ott, „ahol a koncepció és a percepció találkoznak". A filozófus kutatási eredményei a gyakorlatban több helyen megvalósultak. A nevelésben a Waldorf-módszerben, a gyógyászatban, a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), az organikus építészettel a művészetben, a mezőgazdaságban a biodinamikus módszerek révén, a társadalmi élet terén pedig a szociális organizmus hármas tagozódásában: szabadság a szellemi életben, egyenlőség a jogi életben, testvériség a gazdasági életben. Az antropozófiát az egyetemi oktatásban nem akkreditálták, bírálói kultusznak, követőit a New Age mozgalmakhoz hasonló sajátosságokat mutató vallásos gyakorlatot tartóknak nevezik, néhány kritikusa pedig fenntartja, hogy az antropozófusok hajlanak Steiner személyes véleményét, tanításait felmagasztalni, amelyek közül számos nem fér össze sem az ortodox egyházak, sem a mai természet- és társadalomtudomány nézeteivel.
Forrás: Wikipedia
Fotó: Bartos Gyula
Hozzászólás zárolva.