Táj – ecsettel, Szotyory László kiállítása
Mint festészet iránt érdeklődő, de képben nem lévő laikus mentem el minap Szotyory László kiállítására, az XO galériába. Jól tettem. Én úgy vagyok a kiállításokkal, hogy ha egyetlen találkozást elkönyvelhetek, már nem mentem hiába.
A kolozsvári születésű, lassan ötvenhez közeledő festőművész kiállított képei tájképek. Kék, zöld, elmosódott képeket látunk, derűsnek cseppet sem mondhatóak, s aki képes beleérezni magát egy kép hangulatába, az bizony némi szorongást, félelmet is érezhet Szotyory festményei láttán. De mosolyoghat is, hisz például a Táj vonattal című alkotás az ember, a technika, a civilizáció múlandóságát üzeni azzal, ahogy a hatalmas hegyek-völgyek behatárolta térségben, mint valami barna, kis hernyó kúszik előre egy vonat. Az Esti fények című képen mélázva megint csak ilyen fajta gondolat, érzés fogan m eg az emberben: alig-alig kivehető, úton, vagy épp mezőn vagyunk, s hogy a fények házak abalakaiból jönnek-e, vagy lidércek világítanak – ki tudja. Azt hiszem Szotyory nem érzi túl jól magát ebben a világban, vagy – mivel ezek a képek mostanában készültek -, mostanság menekülne inkább a természethez. A Kastély című képe – már csak címe alapján is – joggal idézi meg Kafka halhatatlan regényét, de a sötét tónusok, a sejtelmesen az épület felé vezető sínpár a maga nyomasztó egyszerűségében vacogó tiltakozás mindenfajta arctalan, könyörtelen elnyomás és hatalom ellen.
A kiállítás december végéig tekinthető meg a Várfok utca 11. alatt. A képek meg is vásárolhatók.
Hozzászólás zárolva.