Az UNICEF Innocenti kutatóintézetének 17. számú éves jelentése (Innocenti Report Card 17.) szerint a gazdag országok többsége nagyban felelős azért, hogy a gyerekeknek világszerte egyre egészségtelenebb, veszélyesebb és ártalmasabb körülmények között kell élniük.
Az Innocenti kutatása 39, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) és az Európai Unióhoz (EU) tartozó országot vizsgált abból a szempontból, hogy mennyire biztosítanak egészséges környezetet a gyerekek számára. A kutatás elkészítése során olyan indikátorokat vettek figyelembe, mint a veszélyes környezeti hatásoknak – köztük a levegőszennyezésnek, a gyomírtószereknek, a nedvességnek és a penészgombáknak, valamint az ólomszennyezésnek – való kitettség; a világos, zöld területekhez és biztonságos közlekedéshez való hozzáférés; illetve az, hogy milyen mértéken járulnak hozzá az adott országok a klímaváltozáshoz, az értékes természeti erőforrások feléléséhez, vagy az elektronikus hulladék-termeléshez.
A legfejlettebb országokban a legsúlyosabb a helyzet
A jelentés szerint, ha a világon mindenki olyan ütemben habzsolná az erőforrásokat, mint az OECD- és EU-tagországok lakói, akkor 3,3 Földre lenne szükségünk az igények kielégítéséhez. A legfejlettebb országok esetében még súlyosabb a helyzet: Kanada, Luxemburg és az Egyesült Államok fogyasztási tempója mellett öt földnyi erőforrást használnánk el.
Az Innocenti rangsora szerint minden tényezőt figyelembevéve Spanyolország, Írország és Portugália biztosítja a legegészségesebb környezetet a kiskorúak számára, de közben ők is – ahogy kisebb-nagyobb mértékben valamennyi OECD- és EU-ország – hozzájárulnak ahhoz, hogy világszerte egyre rosszabb körülmények között kell felnőniük a gyerekeknek. A kutatók hangsúlyozzák, paradox módon sokszor még a leggazdagabb, fejlett infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló államokban sem igazán biztonságos gyereknek lenni, hiszen ezek között is szép számmal akadnak olyanok, amelyek – mint Ausztria, Belgium, Kanada vagy az Egyesült Államok – egy főre eső széndioxid-kibocsátásuk, e-hulladék termelésük és erőforrás-felhasználásuk alapján nem csak globális szinten, hanem a határaikon belül is súlyosan szennyezik a környezetet.
A jelentés készítői szerint egyértelmű összefüggés van egy ország gazdagsága és szennyező potenciálja között. Nem véletlen, hogy éppen a legszegényebb latin-amerikai és európai OECD-tagországok okozzák a legkisebb globális környezetkárosítást.
Nem elég, hogy a leggazdagabb országok többsége képtelen egészséges környezetet biztosítani a határain belül élő kiskorúak számára, de a világ más területein élő gyerekek környezetének tönkretételéhez is nagyban hozzájárulnak
– emelte ki Gunilla Olsson, az Innocenti igazgatója.
A jelentés legfontosabb megállapításai szerint:
- - A vizsgált országokban több mint 20 millió gyereknek veszélyesen magas az ólomszint a vérében. Az ólom a legveszélyesebb mérgezőanyagok közé tartozik.
- - Finnország, Izland és Norvégia kiemelkedően jó körülményeket biztosít a határaikon belül élő gyerekek számára – de közben világszinten a legnagyobb szennyezők, e-hulladék termelők és fogyasztók közé tartoznak.
- - Finnországban, Izlandon, Litvániában, Portugáliában és Nagy-Britanniában minden ötödik, Cipruson, Magyarországon és Törökországban pedig minden negyedik gyerek kénytelen egészségtelenül dohos, penészes környezetben élni.
- - Világszerte számos gyerek van kitéve a szennyezett levegő ártalmas hatásainak, az otthonában épp úgy, mint a közterületeken. Mexikóban nem kevesebb, mint 3,7 egészséges évet vesztenek várható élettartamukból a légszennyezés miatt – míg Finnországban vagy Japánban csak 0,2 évet.
- - Belgiumban, Csehországban, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban és Svájcban minden 12. gyerek ki van téve a túlzott gyomírtóhasználat káros hatásainak. A gyomírtóhasználat komoly egészségügyi problémákat – köztük gyerekkori leukémiát – okozhat, és súlyosan károsíthatja az idegrendszert, a keringési rendszert, az emésztőszerv-rendszert, az endokrin rendszert, a vérkeringést, az immunrendszert, valamint a reprodukciós rendszert is.
Az UNICEF szakértői szerint azonnali lépéseket kell tennünk a gyerekek egészsége és környezetük megóvása érdekében:
- - A kormányoknak nemzeti, regionális és helyi szinten is érvényes intézkedéseket kell hozniuk azért, hogy a hulladék-, a levegő és a vízszennyezés visszaszorításával, valamint a megfelelő lakhatási körülmények biztosításával egészségesebbé és élhetőbbé tegyék a gyerekek környezetét.
- - Javítanunk kell a leginkább rászoruló, legsérülékenyebb gyerekek körülményein. A szegényebb családokban élő gyerekek általában sokkal inkább ki vannak téve a környezeti ártalmaknak, mint szerencsésebb sorsú társaik, ami tovább erősíti a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.
- - Gyerekbarát környezetvédelmi politikát kell kialakítanunk. A kormányoknak és döntéshozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekek érdekeit is figyelembe vegyék a döntések meghozatala során. Fontos, hogy a döntéshozók a szülőktől a politikusokig minden szinten odafigyeljenek a gyerekek véleményére, meghallgassák őket, és figyelembe vegyék az érdekeiket – különösen akkor, amikor olyan hosszú távú stratégiákat készítenek elő, amelyek elkerülhetetlenül hatással vannak a jövőjük alakulására.
- - Az Innocenti jelentésének készítői szerint elengedhetetlenül fontos, hogy a gyerekeket, a jövő generációit is bevonjuk a környezeti problémákkal kapcsolatos döntési folyamatokba – már csak azért is, mert nekik kell majd hosszabb ideig együtt élniük a ma meghozott döntések következményeivel.
- - A kormányoknak és a nagyvállalatoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy betartsák az üvegházhatású gázok visszaszorítására tett vállalásaikat. Mindeközben a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról sem szabad elfeledkeznünk! A kormányoktól a globális közösségig, az oktatástól az infrastrukturális fejlesztéssel foglalkozó szakemberekig minden érintettnek komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy a lehető legjobban adaptálódhassunk a változó körülményekhez.
„Tartozunk magunknak és a jövő generációinak azzal, hogy jobb környezetet teremtsünk a gyerekek számára: olyan közeget, amelyben boldogulhatnak és kiteljesedhetnek – hangsúlyozta Olsson. – Az egyre növekvő szeméthegyek, a káros szennyezőanyagok kibocsátása és a természeti erőforrások kizsigerelése negatív hatással van a gyerekeink fizikai és mentális egészségére, és komolyan fenyegeti a bolygónk jövőjét. Olyan célkitűzéseket és gyakorlatokat kell kidolgoznunk, amelyek révén megóvhatjuk azt a természeti környezetet, amelyre feltétlen szükségünk van a gyerekek és a fiatalok jövőjének biztosításához.”
Ezt is olvasd el:
