Vírusok a tumorokban

Ennek a leegyszerűsített ítélkezésnek mond ellen a Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium megállapítása, amely szerint a szájüreg, a gége, a nyelőcső laphámrákjainak egyes típusai mögött humán papilloma vírus fertőzése áll. Sőt, még a gyermekek vesedaganatait vizsgálva is felmerült az alapesetben nemi úton terjedő humán papilloma vírus jelenléte, amit a kórokozóval fertőzött anyák valószínűleg szülés közben adnak át csecsemőjüknek. A fertőzések egy része kikerülhető lesz majd az egyes humán papilloma vírusok ellen ható védőoltás bevezetésével, melyet a közeljövőre terveznek.

Az onkológiai kutatás-fejlesztési konzorcium, neves hazai egészségügyi intézmények részvételével alakult a tumoros betegségek okainak vizsgálatára és a gyógyítás feltételeinek javítására. A tömörülés 2001-ben pályázat útján félmilliárd forintos állami támogatást nyert el munkájához, amit negyedmilliárd forinttal az ügyben érdekelt gyógyszercégek egészítettek ki. Idei pályázatuk azonban nem volt sikeres, de állami támogatás híján, rosszabb feltételek között is megpróbálják folytatni munkájukat – mondta a konzorcium szerdai sajtótájékoztatóján Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

Tímár József, az Országos Onkológiai Intézet professzora szerint a konzorcium működésében az úgynevezett alkalmazott kutatásokat állították középpontba. Figyelembe vették, hogy a rákgyógyászatban az úgynevezett célzott terápiák korszaka következik, amelyhez megfelelő diagnosztikai és terápiás felkészültség szükséges. Célként tűzték maguk elé a már meglévő, de más betegségeknél használt gyógyszerek alkalmazási lehetőségeinek kutatását a daganatos esetek gyógyításában.
A professzor a konzorcium kutatási eredményei között említette a vastagbélrák kimutatására szabadalmazott új eljárást, amely több vérfehérje együttes jelenlétére alapozza a diagnosztikát.

Foglalkoztak a daganatos terápiák invidualizálásának lehetőségeivel is. Kimutatták, hogy egyes enzimek sejteken belüli, kisebb vagy nagyobb fokú jelenlétének kimutatása az orvosnak támpontot adhat annak megítélésében, hogy betegére miként hat a gyógyszer vagy a sugárterápia. Sőt, a terápiák mellékhatásai is kiszámíthatóbbá válnak az előzetes enzim-vizsgálatokkal.

Kiss Csongor, a Debreceni Egyetem professzora, a kutatások egyik résztvevője elmondta: országosan évente 300 új daganatos megbetegedést regisztrálnak gyermekeknél, ami – tekintettel a születésszám csökkenésére – esztendőként 1,6 százalékos esetszám növekedést jelent. Pozitívumként emelte ki viszont, hogy az esetek kétharmadában teljes mértékben gyógyítani tudják az 1960-as években még halálhoz vezető betegségeket. A professzor a rákos gyerekek gyógyításában is a mindinkább egyénre szabott, a genetikai sajátosságokra figyelő terápiákban, és a meglévő gyógyszerek hasznosításában látja a jövőt. Protokollok kidolgozását is fontosnak tartja a gyógyszer-érzékenységek megállapítására, a gyermekek későbbi, jobb életminősége érdekében.