Koronavírus: egyre többen szenvednek álmatlanságban

Ráadásul a vizsgálatok szerint világjelenségről van szó, és egyértelműen köthető az álmatlanság ahhoz a stresszes állapothoz, amit a hosszan tartó járvány, és annak járulékos eseményei váltanak ki – most már lassan – mindnyájunkból.

Sokakat érint

A Southamptoni Egyetem által tavaly készített vizsgálat már azt mutatta, hogy míg korábban minden hatodik emberből egy szenvedett ebben a kóros alváshiányban, addig a múlt tavaszi lockdownt követően már minden negyedik ember közül egynek kellett ezzel a kellemetlen állapottal szembesülnie. És a jelenség gyakorlatilag minden társadalmi csoportot érintett, nem volt kivétel.

A nagy zárlat idején Kínában az insomniában szenvedők aránya 15 százalékról 20 százalékra emelkedett, és a klinikailag is igazolható álmatlanságban szenvedők számának riasztó szintű emelkedését tapasztalták Olaszországban is, ahol, az európai országok közül elsőként csapott le a kór.

Görögországban pedig egy májusi vizsgálatból az derült ki, hogy a válaszadók 40 százaléka már átélte az álmatlanság kínzó tüneteit a hosszú lezárás ideje alatt.

Az ’insomnia’ kifejezésre 2020-ban többet keresték a Google-on, mint korábban bármikor.

A pandémia második évében a hónapok óta tartó kényszerű társadalmi távolságtartás aláásta mindennapjainkat, eltörölte a munka és a magánélet között eddigi viszonylag szigorúan vett határokat, ugyanakkor folyamatos bizonytalanságot hozott életünkbe – mindez katasztrofális következményekkel jár az alvás szempontjából.

Egészségkárosító

Egészségünk és munka-termelékenységünk emiatt komolyan veszélybe került; ugyanakkor az is igaz, hogy azzal, hogy a jelenség ennyire figyelmünk homlokterébe került arra is lehetőséget ad, hogy az insomnia kezelésében új eljárásokat, módszereket találjanak a terület kutatói.

Az álmatlansággal nehéz együtt élni, teljesen mindegy, hogy mi áll a jelenség mögött, a járvány miatt bevezetett lockdown, és az amiatt előálló társadalmi szeparáció, vagy éppen csak a mindennapos gondok.

Az állandó alvási nehézség, és a rossz minőségű éjszakai alvás kikezdi az egészséget és olyan betegségek kialakulásához vezethet hosszú távon, mint az elhízás, a szorongás, a depresszió, szív-, és érrendszeri betegségek, vagy éppen a cukorbetegség.

Az alváshiány – ami akkor áll elő, ha éjszaka 7 óránál kevesebbet alszunk egyfolytában – a munkavégzésünkre is hatással van, tanulmányok sora bizonyítja, hogy a kialvatlanság koncentrációhiányt, a reakcióidő megnyúlását és nyomott hangulatot válthat ki az emberben.