Ez okozta a félreértést Presser Gábor és Dés László között

Tucatnyi filmzene, zenés darab, megannyi sláger és fantasztikus zenei remekmű került már ki Dés László keze alól. Pedig a zeneszerző szinte véletlenül csöppent a populáris zene világába. Ő mindig is jazz zenésznek készült.

Jazz zenésznek indultam, mindig is az érdekelt. Igaz, volt egy kitérőm az LGT-be 1974-től, de az csak vendégszereplés volt, egy játék. Aztán 1976-ban megtaláltak a Szerelem első vérig kapcsán, hogy kéne az elejére és a végére is valami zene. Megmutatták miről is van szó, felírtam hány perc, otthon felidéztem a képkockákat és kipattant a főcímdal

– árulta el a Sláger Kultban Dés László, akit ekkor nehezen fogadott el a jazz zenészek köre.

„Ők árulásnak érezték, hogy slágereket írok. Nem értem miért gondolták így, mindenesetre én baromi büszke voltam a film és a dal sikerére. Más zenészek viszont ekkor kapták fel igazán a fejüket és azt mondták, hogy én tényleg tudok valamit. Rengeteg énekes keresett meg utána, hogy írjak nekik slágert”

– mondta a Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, aki óriási sikert ért el a ’Sose halunk meg’ című film betétdalával is. Azonban ezt a szerzeményt gyakran nem neki, hanem a dalt éneklő Presser Gábornak tulajdonították, amely félreértés miatt volt is némi konfliktus korábban a művészek között.

A dalt én szereztem és Presser Gábor énekelte. Mindenki azt hitte, hogy Presseré a nóta, ebbe kicsit bele is roskadtunk mindketten, de főleg ő. Megromlott a kapcsoltunk, mert elkezdett rám mérges lenni, pedig én ártatlan vagyok. Nagyon sokan mentek oda hozzá, hogy „Picikém, te már sok nagy nótát írtál, de ez!” Minden alkalommal el kellett mondania, hogy nem ő írta. Ez persze nem lenne gond, hiszen ő vitte sikerre, ez egy nagyon nagy dolog. Viszont mikor már kétszázadszorra fordul ez elő, hogy ezzel állítják meg, akkor ideges lesz az ember. Szerencsére azóta nagyjából már rendeztük az ügyet.

– tette hozzá a Sláger Kult műsorvezetőjének, Szani Rolandnak Dés László.