Magyar származású tervezőnek köszönhető a léghajózás sikere

Schwarz Dávid 1850-ben Keszthelyen született egy hét gyermekes családba. Kikerülve az iskolapadból fakereskedelemmel kezdett foglalkozni. Már fiatalon gépeket szerkesztett a fakitermeléshez. Alig múlt 30 éves, amikor felfigyelt az impregnált gumiból készült, nagyméretű hőballonokra, amik hidrogénnel töltött típusaival akkor már száz éve kísérleteztek a feltalálók.

Úgy vélte, ezekkel majd hatékonyabbá teheti a faáru nehézkes és költséges szállítását. Egy gond volt, de az nagy. Jelesül, hogy azokat a ballonokat a szél vitte, amerre éppen fújt. Nem lehetett őket irányítani. Schwarz ezen kezdett el dolgozni. Egy teljesen szilárd, alumínium borítású, merev léghajót tervezett, mert úgy vélte, csak így lehet a kormányzást megvalósítani. Évekig fejlesztette találmányát Oroszországban, majd Berlinben.

Nem haladt azonban túl gyorsan, a légi technika drága műfaj, és hiába jelentkezett elképzeléseivel a Monarchia hadügyminisztériumánál is, nem támogatták. De nem adta fel: 1896 végén volt az első zártkörű próbarepülés. Léghajója működőképes volt és irányítható! A feltaláló azonban a teljes sikert már nem érhette meg. Tíz hónappal a nyilvános próbarepülés előtt szívelégtelenség végzett vele.

Pedig az esemény a léghajózás történetének mérföldköve volt! A közönség soraiban ugyanis ott állt Ferdinand Zeppelin, aki korábban szintén kísérletezett hasonló szerkezetekkel, de rendre kudarcot vallott. Az ő modellje nem volt repülőképes.

Zeppelin ezért megvásárolta Schwarz özvegyétől a szabadalmat és azt felhasználva építette meg cége azt az óriási léghajót is, ami 1931 tavaszán, már utasokkal a fedélzetén, megérkezett Budapestre.