Rózsák, szentképek, vibráló színek – Romani Design a Ráth György villában
Körforgásban, ez a címe az Iparművészeti Múzeum sorozatának, melyben kortárs dizájnereket kérnek fel arra, hogy válasszanak ki néhány tárgyat a múzeum gyűjteményéből. A cél, hogy ezekre az inspiráló darabokra reflektálva alkossanak új műtárgyakat. Így kötik össze a múltat a jelennel, új életet adva letűnt korok alkotásainak. A legújabb kollekciót a Romani Design két alapítója tervezte, az alkotások a Ráth György Villában láthatók.
A Körforgásban kiállítás-sorozat újabb állomásaként Magyarország első roma divatstúdiója, a Romani Design alapítói, Varga Erika és Varga Helena terveztek a múzeum műtárgyai által inspirált öltözékeket, amelyek a kiállítás koncepciójának hagyományai szerint a múzeum gyűjteménybe kerülnek majd be.
Szentképek újragondolva
A tervezők összesen hat műtárgyat választottak a múzeum gyűjteményéből. Ezek mind Szűz Máriát vagy női szenteket ábrázoló szentképek. Ezek inspirációjára hat elbűvölően gazdag mintázatú női öltözéket és hozzájuk illeszkedő kiegészítőket készítettek az alkotók.
A Romani Design esetében egy új elemmel egészült ki a Körforgásban sorozatnál megszokott munkafolyamat. A Csatkán évente megrendezésre kerülő roma búcsún a hagyomány szerint a roma hívek adományként díszruhát varratnak a Mária-kegyszoborra, melyet óránként átöltöztetnek. A múzeum felkérésére a tervezők készítettek egy öltözéket a csatkai Mária-szoborra is.
Itt megnézheted hogyan készült ez a ruha:
Ez a ruha nem fizikai valójában került a múzeum gyűjteményébe, hanem csak a hozzá kapcsolódó folyamatot, történetet őrzik meg, ennek a kisfilmnek a formájában. A csatkai Mária-kegyszobor ruhatárában pedig otthagyták azt a ruhát, mely a Körforgásban sorozat keretein belül jött létre.
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka településen található Szentkút a pálos szerzeteseknek köszönhetően évszázadokon át a környék virágzó hitéleti központja volt. A kegykápolnában elmondott imák csodás gyógyulásokhoz vezettek, ezekről számos hálatábla tanúskodik. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradottaknak.
A kiállított túláradó, élettel teli hat ruha is azonnal megragadja a tekintetet. A mintasorok szentképei helyére női felmenőik és lányaik képeit tették. Ahogy a tervezők mondták, azért, mert nemcsak a roma kultúra terjesztését tekintik missziójuknak, hanem a női egyenjogúságért is harcolnak a saját eszközeikkel.
Hozzászólás zárolva.