Bánatevők
Az, aki „padlót fog”, mélyponton van, gyakran evésbe fojtja bánatát. Ilyenkor az étkezésből – táplálék bevitel helyett – elsődleges örömforrás, pótcselekvés vagy figyelem-elterelés válik.
A bánatevés következménye elhízás, amely ez esetben a bizonytalanság érzéséből fakadó tudatalatti reakció. A stabilitás érdekében egyesek „párnákat” növesztenek, és súlyosabbá válnak. Az ilyen típusú emberek a stressz helyzetektől, a bánattól gyengének érzik magukat, és táplálékfelvétellel próbálnak megerősödni.
Sokszor megfigyelhető munkahelyi leépítés időszakában, hogy akik félnek az érintettségtől, felszednek egypár kilót, pedig nem is esznek többet, mint azelőtt – így próbálják tudat alatt stabilizálni helyzetüket. Ugyanez a jelenség előfordulhat párkapcsolati krízisek időszakában is.
Miért éppen édesség?
Amikor az étellel megnyugtatni, kényeztetni szeretnénk magunkat kitüntetett szerepet kapnak az édességek, cukros fogások. Kisgyermek korban az anyai öl biztonságérzete, a szeretet, és az anyatej tejcukortartalmának édes íze – mint primer imprinting – lenyomatot hagy a limbikus agyközpontban. Amikor az élethelyzet tartósan megromlik, lehet ez gyász, válás, munkahelyi problémák, házastársi konfliktus, tartós stressz, egyéb lelki terhek, a tudattalan előhívja az édes ízt, azaz a biztonságot.
A depresszió hízlal
Egyes emberek túlevéssel reagálnak a depresszióra. Szakértők szerint a szerotonin egyaránt szerepet játszik a hangulat és az étvágy szabályozásában. A depressziót alacsony szerotonin szint jellemzi, és az ételek, különösen a szénhidrátok átmenetileg emelhetik ezt a szintet.
Egy friss kutatás szerint minél korábbi életszakaszra jellemző a depresszió, annál nagyobb a hízás mértéke. A kutatók vizsgálatuk során 820 férfit és nőt figyeltek meg gyerekkortól a fiatal felnőttkorig. Az a 30 éves nő például, akinek depresszióját 14 éves korában állapították meg, átlagosan 5-8 kilogrammal volt súlyosabb, mint egy hasonló körülmények között élő, de nem depressziós nő. Kisebb volt a súlykülönbség a 18 éves korban diagnosztizált depresszió esetén. A szorongás valamivel kisebb, de szintén testsúlygyarapodást okozott.
Itt nem nagy testsúlybeli különbségekről van szó, mondják a kutatók, hanem egy tendenciától, amelyből megállapítható, hogy a depresszió és szorongás időben történő kezelésével elejét lehet venni a későbbi elhízásnak.
Hozzászólás zárolva.